Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

•258 Rácz Iván Az egész folyórendszerben ez ideig több mint 7600 km hosszan végeztek mederbővítési munkákat, vagy építettek új csatornákat. Az árvizek megosztására ez ideig összesen 225 szabályozó zsilipet építettek a Huai rendszerben. A legnagyobb és legfontosabb közöttük a Hungtze tó délkeleti kifolyásánál épült Sanho árvízszabályozó gát. Ezen keresztül jut az árvíz egy része a Kaopao tóba, majd a Yangtséba. A zsilip hossza 700 m, magassága 10 m, és 63 szegmensgáttal zárható nyílása van. Építése 1952 októberétől 1953 szemptemberéig tartott. Némely építménynél kimagasló eredményeket értek el az építkezés gyorsaságával; pl. egy Huai-menti 42, szegmenssel zárható nyílású árapasztó zsilip mindössze 100 nap alatt épült meg. A munkálatok során 1950-től 1956 nyaráig 6—700 millió m

3 földet mozgattak meg, 7,6 millió m

3 követ és 830 000 m

3 betont építettek be. A tározókat — ahol lehet -— vízerőhasznosításra is felhasználják. Az egyelőre tervezett erőmüvek együttes teljesítménye 180 MW. A felsorolt művek az árvédelem és vízierőhasznosításon kívül az öntözést is szolgálják. A Huai völgye határ az északi gabona- és a déli rizstermelő vidék között. A száraz időszakban azonban kevés az öntözővíz. Egyrészt kutakból veszik, másrészt a földeken tárolt csapadékvízből (12. kép). A folyótól északra is át akarnak térni a rizstermelésre. Az árvíztározást kihasználva, 5,3 millió 12. kép. Rizstermelés tározott csapadékvízből a Huai hegység lejtőin. (A szerző felvétele) Photo 12. Rice irrigation from stored water at the slopes of the Huai mountain