Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - V. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Első rész

Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t

:5 10. kép. A Meishan-gát túlfolyója a gátról nézve. (A szerző felvételei Photo 10. Spillway of the Meishan ilam, viewed from the crest of the dam A völgyzárógátat árvédelmi szempontból I. osztályú műnek nyilvánították, és az ennek megfelelő szabványelőírások szerint a 0.1% valószínűséggel előforduló árvízre méretezték, de még a 0.01% valószínűségű árvizekre is kellő biztonságot kell nyújtania (III. táblázat). A tározómedence területéről 35 000 lakost kellett áttelepíteni. A tározó 43 000 ha föld öntözését teszi lehetővé. A Meishan gáthoz hasonló rendszerű a Futseling völgyzárógát is, amely 1952-től 1954-ig épült a Pi folyón, kb. azonos körülmények között és hasonló céllal. Legnagyobb magassága 70 m és teljes hossza 500 m. A megépült 7 hegyvidéki tározón kívül további 17 építését tervezik, hason ю céllal. A hegyvidéki tározókon kívül ez ideig 15 síkvidéki tározót is létesítettek, elsősorban az alsóbb szakaszok árvédelme érdekében. Erre a célta hasznosítják a ínetílevő természetes tavakat, amelyek közül a Hungtze tó a legnagyobb. Azonkívül az árvédelmi töltések melletti mélyebb területeket sokhelyütt földtöltésekkel vették körül az árvíz tározására. (Pl. a 230 millió m

3 befogadóképességű Nihowa tározó.) III. táblázat — Table 111 Л Mei-lian völgyzáróját liidroló«)iai méretezésének jellemző adatai Hydrologie data adopted as basis for the designing of the Meishan dam Az árhullám előfordulási valószínűsége, % Tetőző hozam a tározó A tározandó Az árhullám előfordulási valószínűsége, % felett alatt vízmennyiség, 10" m

3 Az árhullám előfordulási valószínűsége, % m

3 / s vízmennyiség, 10" m

3 1 5 000 94 1,95 0,1 8 200 4000 2,08 0,01 ; 14 000 7000 1 2,27