Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása

•214 Marjai—Oroszlány—

Wellisch Az így kapott T adagolási idő és q vízhozamértékek bármilyen l barázdahossz esetén biztosítják az 1) és 2a) követelmény kielégítését, a 2b) követelményét azonban általában nem. Vezessünk most be az s = l követelmény helyett egy másik, enyhébb követelményt. Kössük ki, hogy teljesüljön az alábbi egyenlőtlenség: al < s <bl (8) ahol a < 1, b > 1, de egyébként tetszőleges pozitív számok. Ha a és b az egységhez közelálló számok, a (8) egyenlőtlenség teljesülése biztosítja, hogy a talajba való beszivárgás a barázda mentén közelítően egyenletes. Minél közelebb esik a választott a és b az egységhez, annál jobban megközelíthető az egyenletes beszivárgás. A (8) egyenlőtlenség átalakítható. A (4a) kifejezésből s =af T

n (IV) felhasználásával azt kapjuk, hogy m—n p+r(m-n) n+m(p-l) « = -60" N " ~

l

m Ha ezt összehasonlítjuk (IH)-mal, és az ott szereplő ideális barázdahosszat most /,-vel jelöljük, a (9)-t így is írhatjuk : s = /i-« Г a l < l}~

m l

m< b l /l--m /l-ír \ < /'-'" < b a Ezt helyettesítve (8)-ba majd átalakítva vagyis végül i i ».m— 1 m—l , /

0 . b lj< l< a Z, (8a) Összefoglalva, a (8a) egyenlőtlenség meghatározza, hogy milyen határok között választhatjuk a barázdahosszat, a (IV) képletek pedig megadják az éppen vizsgált barázdahosszhoz tartozó adagolási időt és az adagolandó vízhozamot. Az így meghatározott öntözési elemek alkalmazása biztosítja a tervezett öntözővíz kiszolgáltatását és a barázda mentén a közelítően egyenletes beszivárgást. Kiegészítő megjegyzések Módszerünk ismertetése után még három kiegészítő megjegyzést kell tennünk. Mindenekelőtt feltűnhet, hogy egész eljárásunk során figyelmen kívül hagytuk az esést. Ezt az elhanyagolást az okolja meg, hogy az alföldi átlagos (0,0001— 0,006) esésviszonyok közt. ahol még ellenesésű szakaszok is befolyásolják a vízmozgást, az átlagos terepesés nincsen lényeges befolyással a barázdában történő vízmozgás kialakulására. Fizikailag ezt még azzal is magyarázhatjuk, hogy a viszonylag igen nagy súrlódás folytán amúgy is jelentékeny hidraulikai esést a