Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása
A barázdás öntözés vízadagolása •267 adagolt víz egyrésze a barázda végén mint csurgalék jelentkezik, melynek elvezetéséről, felhasználásáról külön gondoskodni kell. Ennek megfelelően az adagolt víz csak részben szivárog be az érintett barázda mentén a talajba. Álló vízzel való áztatás esetén nagy vízhozam alkalmazásával viszonylag gyorsan megtöltik a barázdát vízzel és a víz nagy része a barázdában tározódva, az adagolás befejezése után szivárog be a talajba. Mozgó vízzel való áztatás esetén a barázdában gyakorlatilag folyamatos a vízmozgás, a víz zöme az adagolás ideje alatt, mozgás közben szivárog el. Ezek előrebocsátása után nézzünk szét az irodalomban, milyen eligazítást kaphat az öntöző szakember az öntözés végrehajtásához, ha különböző talajés esésviszonyok között, előre meghatározott vízmennyiségeket kíván barázdás öntözőmódszerrel adagolni. Bauzil [ÍJ adatai szerint a kedvező méretek az alábbiak : 100—200 m (max 300 m) barázdahossz, 0,40—2,00—3,00 m barázdatávolság, 10—15 cm barázda mélység. Cserkaszov (3] általánosságban az alábbi adatokat közli. 40—í>0 mm a kedvező öntözővízoszlop, míg a barázdatávolság 50—60 cm laza, 65—75 cm közepesen kötött és 75—80 cm kötött talajban. Zárt barázdára, amelyből tehát az adagolt víz teljes egészében a barázda hossza mentén szivárog a talajba, a vízmozgás sebességét az alábbi képletekkel adja meg: V = ki nfl'J'l* vagy J v = к г q'U J'U ahol v a vízmozgás sebessége, A j = 20—15, k ? = 8—6, m a vízmélység a barázdában, J a fenékesés és q az adagolt vízhozam. Felső határként y ma ï = 0,1—0,2 m/s értéket ad meg. Kedvező esésviszonyokra a 2—8°/ 0 0 határétékeket közli. A barázdában mozgó víz mélységét az alábbi képlettel fejezi ki : <JV. m = k : i — ahol k 3 = 0,35—0,45 A barázdaméretekre végül részletes tájékoztatót ad (11. táblázat). Пои к |4] a következő értékeket közli : 20—25 cm barázdamélység, 45—90 cm barázdatávolság, 400 m a legnagyobb barázdahossz, de a kedvező érték közepes talajon 90—120 m, laza talajon 30—60 m. Kosztjakov, Kremeneckij és Kutyergin |5] zárt barázdák esetében 20—40 m barázdahosszat javasolnak, ha az esés 0,50—1,0°/ 0 0, amikor az állóvízzel való áztatást tartják helyesnek. Ennek megfelelően a barázdába adagolt vízhozam 2—3 l/s. Ha az esés már 1—2°/ 0 0, a barázdahossz 50- 150 m is lehet és a vizet addig kell adagolni, míg a barázda hosszának háromnegyed-négyötöd részét el nem éri. Megengedhető legnagyobb esésnek az 5°/ 0 0-et tartják. Kosztjakov |6] szerint a kedvező esés 3—8°' 0 0, 60—150 m a barázdahossz, 50—80 cm (többnyire 60—70 cm) a barázdák távolsága és 14—24 cm között változó a mélységek. A barázda felső szélessége 30—40 cm, a vízsebesség szélső értéke pedig 10—20 cm/s legyen. Csurgaléknélküli öntözés esetére (zárt barázdákra) az adagolandó vízhozam nagyságát az alábbi képlettel fejezi ki: к» X g ahol л helyesbítő együttható, k 0 a talaj szivárgási együtthatója a kezdeti időpontban, X a víz által megtett út hossza, a a barázda nedvesített kerülete, a a talaj sajátságaitól és kezdeti nedvességtartalmától függő érték, amely 0,30- 0,80 között ingadozik, T az adagolási idő. q értékére megjegyzi, hogy a barázda hosszától és esésétől függően 0,15—0,75 liter/s lehet.
