Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása

Л BARÁZDÁS ÖNTÖZÉS VÍZ ADAGOLÁS A N Л К MEGÁLLAPÍTÁSA

1 MARJAI GYULA, OROSZLÄNY ISTVÁN és WELLISCH PÉTER 631.67 : 616.82 Magyarország éghajlatára jellemző, hogy váltakozóan hol szárazföldi, hol pedig a tengerek felől érkező légtömegek hatása alatt áll. Ennek megfelelően csapadékviszonyai igen szélsőségesek. Jellemzésül bemutatjuk néhány meteorológiai állomás 1901—1950. évi legkisebb és legnagyobb, valamint 75%-os valószínűséggel meghaladott július és augusztus havi, a nyári félév (IV—IX. hó) és évi csapadékösszegeit (I. táblázat). A július és az augusztus havi csapadékösszegek abból a szempontból érdekesek, hogy ezekben a hónapokban legnagyobb az öntözést kívánó kultúrnövények vízfogyasztása, legmagasabb a hőmérséklet. A nyári félév csapadékadatai a tenyészidő természetes csapadékmennyiségéről adnak felvilágosítást. I. táblázat Néhány meteorológiai állomás esnpndckiissze<|ci Állomás Júliusi Augusztusi Nyári félévi tiv— IX. hú) Évi Állomás csapadékösszeg mm-ben Kiskunhalas min. 2 9 135 366 Kiskunhalas 75 %-os

1 23 27 260 467 Kiskunhalas max. 145 173 584 859 Túrkeve min. 2 3 141 343 Túrkeve 75 %-os

1 30 25 252 452 Túrkeve max. 156 180 482 821 Debrecen min. 5 7 164 342 Debrecen 75%-os

1 33 35 276 477 Debrecen max. 152 153 526 874 1 Az esetek 75%-ában meghaladott mennyiség. 1 A tanulmány az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet Kultúrtechnikai Osztályán készült. Rövidebb szöveggel először a Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Szövetség 1957. évi III. San Franciskói kongresszusának anyagában jelent meg francia nyelven.