Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - II. Holló István: Az ivóvízellátás helyzete hazánkban

Az ivóvízellátás hazánkban 15 Fluoradagolás (a víz ún. „komplettálása") kísérletképpen Gyöngyösön kezdődik meg, és az eredményektől függ, hogy más vízműnél is bevezetik-e ezt a módszert. A külföldi államokban (Németország, USA stb.) elég elterjedt a fluorkezelés, amely egy nagy népbetegségnek, a fogszuvasodásnak veszélyét csökkenti. Hazánkban általában a víz kezelése régi, kipróbált eljárásokkal történik, és az újabb módszerek : az ozonizálás, az ultrahanggal és ibolyántúli sugarakkal történő kezelés stb. bevezetésére még kísérlet sem történt. A vízművek vizének vegyi és bakteriológiai vizsgálatát folyamatosan végzik. Az összefoglaló eredményeket és a vizsgálati értékeléseket illetően csak irodalmi utalásra szorítkozom [7, 8]. .">. Közkutak A falusi vízellátás helyesen telepített, jól megépített és karbantartott kutakkal a legtöbb esetben megoldható. Hazánkban több mint 1 millió ásott kút van. Ezek közül mintegy 10 000 tekinthető jó ivóvizet szolgáltató közkútnak és az, egészségügyi szempontból megfelelő fúrt közkutak száma meghaladja a 8000-et. A falusi ivóvízellátási program megvalósításaképpen évenként mintegy 300 új ásott és fúrt kút létesül, ugyanakkor azonban a régebbi építésű közkutak tönkre is mennek, tehát állandó karbantartás, felújítás és selejtezés szükséges. Az ásott közkutak telepítésének sokszor határt szab az a sajnálatos körülmény, hogy a régebbi települések altalaja elszennyeződött. Sok település belterületén ezért jó ivóvízű közkút egyáltalában nem ásható, elegendő számú fúrt kutat pedig a geológiai viszonyok miatt nem mindenütt lehet telepíteni. A Duna—Tisza közén, a Dunántúl egy részén, az Alföld északkeleti részén a közkúthálózat fejlesztése helyett a korszerűbb törpe vízművek létesítésére kell áttérni. Az OVI I 1949-ben igen részletes kútkalasztert készített, amelyből megállapítható, hogy a 10 000 lakoson aluli települések közkútellátottsága Zala és Vas megyében a legalacsonyabb (mintegy 30%) és a legnagyobb Csongrád, valamint Hajdú megyében (mintegy 60%). Célszerű lenne ezt a kútkatasztert legalább öt évenként egységes szempontok szerint országosan kiegészíteni és közzétenni. Egyébként az ásott kutakra és a talaj vízviszonyokra Rónai András talajvíztérképet készített [9]. A Magyar Áll. Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya pedig egy újabb artézi kútkataszter felvételét fejezte be, amely igen értékes adatokat tartalmaz. A hazai mélyfúrású kutak vizét vastartalma miatt sokszor kifogásolják. Ez a panasz általában jogos és bár a vasas víz nem egészségtelen, háztartási célokra mégis alkalmatlan. A falusi közkutak vastalanítása műszakilag ugyan megoldott feladat, de csak szórványosan alkalmazzák, mert állandó kezelést igényel. (i. Vízmüveink szervezete A nagyobb és közép vízművek általában önálló vállalatként működnek és ez hasznosnak is bizonyult mindaddig, amíg a vízművekhez legfeljebb a csatornázást és a fürdőket kapcsolták hozzá. Ilyen módon üzemel 24 vízmű és csatornamű, valamint kútkarbantartó vállalat. Vegyes profilú, ún. községgazdálkodási vállalaton belül, mint vízmű, illetve víz- és csatornamű részleg 25 vízellátó mű dolgozik.