Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

lí)192 Szesztay Károly a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kecskeméti telepén végzett ötévi észlelési adataiból. А /V. táblázat 1, 2. és 5. sorában feltüntetett időjárási adatok a telepen végzett észlelések átlagértékei, amelyekből a 7. sorban megadott páian yomás-különbségek számíthatók, ill. a 15. ábra szerint segédletből közvetlenül leolvashatók voltak. A szélsebesség-adatok (8. sor) az alföldi „típus szelet" jelentik (III. táblázat). A 9. sorba írt párolgási adatokat az (1) képlettel számítottuk. Az első számítás szerint az évi párolgás összege 950 mm, 3%-kal nagyobb a ténylegesen mért 925 mm párolgásnál. A vízhőmérsékleti adatokat ezért a 2. ábra szerint némileg csökkentve egyenlítettük ki és így a ténylegesen észlelt évi összeggel és havonkénti értékekkel (10. sor) gyakorlatilag teljesen egyező számítási eredményekhez jutottunk. Az (1) képlet szerinti első számításból az évi összegben, mint említettük, 3%-nyi eltérés adódott. Az egyes hónapokban az eltérések +10% és — 6% között változtak. Az eltérések megszűntetését, vagyis a számítási képletnek a Komlósi-telep mérési adataihoz való pontos hozzáigazítását úgy is elvégezhettük volna, hogy a képlet a és b állandóit változtatjuk. Ebben az esetben azonban havonként más és más állandókkal kellett volna számolnunk, ami a feldolgozást lényegesen nehézkesebbé tette volna, és elméleti szempontból sem volna megokolt. Ezért választottuk azt a megoldást, hogy a levegőhőmérséklet és a vízhőmérséklet kapcsolatát kifejező 2. ábrán végeztünk kismértékű (0,2—0,3 C-nyi) javítást, ami — a viszonylag rövid időszakból levezetett átlagértékek bizonytalanságát tekintve — elméleti szempontból is megengedhetőnek látszik. Ilyen módon elértük, hogy a mérési adatok és a kiindulási feltételeknek megfelelően alkalmazott (1) képlet eredményei az évi összeget tekintve pontosan megegyeznek, és a havi értékek között is + 4%-nál kisebbek az eltérések. 2. A párolgás meghatározására szolgáló segédletek összeállítása A fentebbi előkészítő munkák után a jellemző párolgási értékek meghatározása javarészben az (1) képlet alkalmazásával kapcsolatos széleskörű adatfeldolgozássá egyszerűsödött. A kidolgozott segédletek, ill. összefüggések lehetővé teszik a) az átlagérték, b) a jellemző szélsőségek és c) bármely kiválasztott hónap párolgásának a meghatározását. a) A párolgás évi és a havi átlagértékének meghatározása Amint az 1 ja és 1/b pontban láttuk, a területi eloszlást tekintve mind a relatív nedvességet, mind a vízhőmérsékletet a havi levegőhőmérséklet törzsértékeihez kapcsoltuk. Minthogy a szélsebességet az ország két nagy tájegységére állandónak vettük, az (1) képletet és a benne szereplő tényezőket kerek számú hőmérsékleti értékekre megoldva olyan összefüggésekhez juthatunk, amelyek a hőmérséklet függvényében közvetlenül megadják a kád-párolgás értékét. A III. táblázat szerinti szélsebességi tartományoknak és a 4. ill. 5. ábra szerinti r = f (t) kapcsolatoknak megfelelően két ilyen összefüggés készült: egyik az Alföldre és az Északi Hegyvidékre, a másik a Dunántúlra. A végeredmények összehasonlításából kitűnt, hogy a két tájegységre gyakorlatilag azonos összefüggés használható, mert a Dunántúl nagyobb relatív nedvességi értékeit a nagyobb szélsebességek éppen ellensúlyozzák, vagyis, a sokévi citlagértékeket tekintve, az (1) képlettel számított havi párolgások gyakorlatilag az egész ország területén egyértelmű függvényei a levegőhőmérséklet havi törzsértékeinek. A számítások eredményeit a 7. ábra foglalja össze, amely tehát a havi és az évi páiolgás sokévi édlagértékeinek meghatározására használható. (Egyes kiragadott hónapok és