Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

A vízfelületek párolgása 189 statisztikai kapcsolatot kerestünk. A II. táblázatból vett 31 összetartozó értékpár alapján minden egyes hónapra megszerkesztett kapcsolat közül a 3. ábrán példaképpen az augusztusra vonatkozót mutatjuk be. A pontjelek melletti számok a II. táblázat sorszámai. Minthogy az összehasonlított két adat között csak az éghajlati viszonyokat tükröző statisztikai kapcsolatról lehet szó, az egyes állomások adatait tájegységenként más-más jellel ábrázoltuk. Az adatok — mint látjuk — igen erősen szóródnak. A szóródás bizonyos mértékig az egyes tájegységeken belüli éghajlati különbségekkel is kapcsolatos lehet, de valószínűnek látszik, hogy legfőbb oka az adatok inhomogén volta. Ezután az egyes tájegységekre és hónapokra meghatározott kiegyenlítő görbéről a havi közepes hőmérséklet ismeretében leolvashattuk a továbbiakban szükséges relatív nedvesség adatokat. A feldolgozás során kitűnt, hogy az Alföld és az északi hegyvidék pontjai — az eljárás közelítő jellegét tekintő pontossággal — közös kiegyenlítő görbével jellemezhetők. A dunántúli adatok meglehetősen határozottan elkülönülnek a többitől. A dunántúli állomásokon az azonos hőmérsékleti törzsértékekhez tartozó relatív nedvesség 0,8—1,6%-kal nagyobb, mint az Alföldön vagy az északi hegyvidéken. A havonként meghatározott kapcsolatokat ezután közös ábrában egyesítettük (4. és 5. ábra). A szomszédos hónapok görbéinek elhelyezkedésében és irányában a fokozatos átmenet szükségszerű összhangját tartva szem előtt, a közös ábrázolás eredményeképpen bizonyos mértékig a havi kiegyenlítőgörbéket ellenőrizni, ill. javítani is tudtuk. Különösen fontos volt ez a téli hónapok esetében, amelyeknek az adatai annyira szóródnak, hogy a havonkénti kiegyenlítés másképp csaknem lehetetlen volna. (Télen fokozottak a páratartalom mérésének nehézségei és bizonytalanságai!) Az ábrákon határozottan megmutatkozik a hőmérséklet és a nedvességi viszonyok éven belüli eloszlására jellemző „hurok görbe", amely egyébként az egyes állomások adataiból is kitűnik. A 4. ábrán — a területi eloszlás valószerűségének a mérlegeléséhez — néhány jellemző páranyomás-adatot is feltüntettünk. Az így meghatározott kiegyenlítő összefüggések lehetővé tették, hogy bármely olyan állomásra, amelynek hőmérsékleti törzsértékei ismeretesek, meghatározzuk « relatív nedvesség havi törzsértékeinek közelítő értékét. Az összefüggés alapján — a területi eloszlás áttekintése céljából - néhány jellemző hónapra térképszerű ábrázolást is készítettünk, amelyekből a 6. ábrán a júliusi adatokkal mutatunk be példát. Hangsúlyoznunk kell, hogy a követett eljárás csak közelítő jellegű szükségmegoldásnak tekinthető. A nedvességi viszonyoknak természetesen számos olyan helyi tényezője lehet, amely a bemutatott kapcsolatokban nem jut kifejezésre. Ezeket a sajátságokat csak az egyes állomások helyi adottságainak és a mérés műszertechnikai kérdéseinek tüzetes vizsgálata alapján lehetne megállapítani, amire munkánk keretében nem volt lehetőség. c) A szélsebesség havi középértékei A vizsgálat célja tekintetében a szélsebesség havi törzsértékeinek megállapításában bizonyos mértékű egyszerűsítésekre szorítkozhatunk, mert az (1) képletben a havi közepes szélsebességek értéke 0.17—0.26 (átlagosan 0.20) szorzótényezővel szerepel, ami azt jelenti, hogy a szélsebesség meghatározásában elkövetett hibák a végeredményben kereken 1/

5-ére csökkentve jutnak kifejezésre. Az eljárás más részleteinek elkerülhetetlen bizonytalanságait tekintve, és figyelembe véve, hogy a szélsebesség havi középéitékei — különösen a sokévi állagokat