Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
2. füzet - II. Babos Zoltán-Bokor Mihály: A növény- és állatvilág szerepe az árvédelmi biztonság kérdésében
172 Babos-—Bokor feltáródik. Ha ennek a gyepszőnyegnek a karbantartása nem szakszerű, gyomnövényzete megerősödik, és karógyökérzete valóságos vízvezető járathálözatot váj bele a töltések testébe. Ilyenkor a fellazított burkoló földkéreg vastagsága erősen meghaladja a szokványos méreteket. Súlyos következményekkel jár annak az alapvetően fontos rendelkezésnek a figyelmen kívül hagyása is, amely szerint a töltésbe szerves anyagokkal keveredett földet beépíteni szigorúan tilos. Tanulságos példákat szolgáltattak e tekintetben az 1956. évi árvíz után a szekszárdi híd alatti Sió-töltésszakasz mintegy 2,0 m vastag felső övezetének megvizsgálására kiemelt kutatóárkok. Oldalfelületükön az iszapos homokban kitűnően észlelhető volt a mélyre hatoló nádgyökerekből származó, rendkívül veszélyes sűrű járathálózat. 1905-ben ezen a gátszakaszon töltésfejelés folyamán nádgyökerekkel erősen szennyezett földanyagot építettek be. A nád új környezetében hamar életre kapott, az egész töltéstestbe befészkelte magát, és gyökérjárataival a koronaélig teljesen behálózta. A gyökérjáratok mentén jól megfigyelhetők voltak az erősen fellazult és a feltáráskor kihullott talajrészek (7. kép). 7. kép. Nácigyökerekkel fertőzött talajból épített Siótöltésszakasz keresztmetszete Szekszárdnál. Az ismét életre kapott nád gyökérjárataival teljesen behálózta a töltést és elősegítette átázását Picture 7. Section through levee constructed of soil contaminated with reed-roots. The reviving reed spread roots over the entire cross-section contributing to the saturation of the levee Még tanulságosabb példa a Dunakilitinél 1954-ben, a töltés teljes átázása következtében történt gátszakadás. Az egyneműnek feltételezett anyagú töltés feltáródott belsejében a gáttestet a koronától az alapjáig nádgyökerek hálózták be. Kétségtelen, hogy a töltés építésekor itt is nádgyökerekkel erősen fertőzött földanyagot használtak. A nád utóbb a felületes fenntartás miatt gyorsan elburjánzott és aláásta az egész töltés állékonyságát. Az állati kártevők munkája A töltések állékonyságára veszedelmes belső üregek és járat hálózatok nemcsak a növényi gyökerek nyomán keletkeznek, hanem az állati kártevők tevékenységének is következményei. Ennek igazolására több jellemző példára hivatkozunk az 1956. évi koratavaszi dunai jeges árvíz gazdag tapasztalataiból. A Duna mentén, az érsekcsanádi szivattyútelep felett mintegy 5 km-re történt gátszakadás oka rejtett állati járat volt a töltés 1 m-es biztonsági övezetében. Maga a szakadás e körül alakult ki és negyedóra múlva 50 m, egy óra múlva már 70 m volt a szélessége. A Vajastorok alatt bekövetkezett gátszakadás is a mentett oldali koronáéi alatt kb. 0,50 m-re észlelt állati járatból indult ki. Itt a mintegy 10 m hosszúságban bekövetkezett szakadás szélessége rövid félóra alatt