Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - I. Gnädig Béla-Márkus Gyula-Thoma József: A víztartályok építésének fejlődése hazánkban

158 Gnädig

—Ma

rkus—Thoma a kezdeti nyomófeszültség hatására a feszítési veszteségek (zsugorodás, a beton rugalmas és maradó alakváltozása, acélkúszás stb.) bekövetkezése után se keletkezzék vízszintes húzófeszültség. Mivel az előregyártott elemek beépítésük időpontjában már nem zsugorodnak, az oldalfalak feszítésénél kisebbek a veszteségek, mint a kupolagyürűnél. A számított érték 1500 kg/cm

2 volt. A fellépő 115 t vízió. kép. A tartály oldalfal-elemeinek elhelyezése Photo 10. Placement des éléments de la paroi latérale du réservoir szintes gyűrűerőnek megfelelően 66 db 5 mm átmérőjű 150.50 KB jelű ólomedzésű acélhuzalt alkalmaztunk. így 142,3 t volt a kezdeti, és 123,0 t a végső gyűrüirányú feszítőerő. A feszítőerőből, valamint a földnyomásból az oldalfalban 60 kg/cm

2 max. vízszintes nyomófeszültség keletkezik. Az adott gyűrűirányú erőhatások (feszítőerő és földnyomás) okozta függőleges hajlítónyomatékok a hengerfal alsó szélén 8 kg/cm

2 függőleges irányú húzófeszültséget ébresztenek. A feszítőhuzalokban megkívánt feszültséget úgy értük el, hogy a csonkakúp felületén 60 cm-rel lejjebbvertük őket. A tartály hegyoldalban épült. Helyszűke miatt az előregyártást a tartály fenéklemezén végeztük. Az elemek szállítására és elhelyezésére egyszerű emelő-