Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - I. Gnädig Béla-Márkus Gyula-Thoma József: A víztartályok építésének fejlődése hazánkban

Víztartályok építésének fejlődése 155 Mivel a lehorgonyzó szalagnak a hengerfallal érintkező oldala olajos bitumenmázzal van bevonva (tehát a hengerfal betonja nem köt hozzá), a pászmák lehúzására alkalmazott függőleges erők összege, a rögzítőcsapok segítségével a hengerfal és fenéklemez csatlakozásánál mint függőleges horgonyerő (feszítőerő) lép fel. Esetünkben ez 32 t feszítőerőt képvisel. Ez a horgonyerő a hengerfal bordáiban mint nyomóerő jelentkezik, mert a pászmák a bordákban támaszkodnak. Ennek eredményeképpen a hengerfalban háromszög megoszlású, függőleges nyomófeszültségi állapot lép fel. A feszültség a hengerfal tetején 0, míg a kritikus csatlakozási helyen (hengerfal-fenéklemez) maximális értéket ér el: az ismertetett tartálynál 10 kg/cm

2-t. A tartályok betonjának minősége В 280 volt. Az összesen 1,5 cm vastag háromrétegű (600, 550, 450 kg/m

3 cementadagolású) vízzáró vakolatot a feszítés művelete előtt készítettük el. A feszítés végrehajtása után a tartályokat teljesen feltöltöttük és mintegy 14 napon át figyeltük a vízzáróság szempontjából. Ez alatt az idő alatt a külső határolófelületeken semilyen szivárgás vagy vízfolt nem volt tapasztalható. A vízszintmérésekkel kimutatható vízveszteség 24 óra alatt és négyzetméterenként mintegy 0,12 liter volt, amely a párolgási veszteségeket is magában foglalta. Ez az érték a megengedett veszteségnek felénél is kevesebb. A huzalok korrózió elleni védelmét három rétegű, összesen 2,5 cm vastag, az üzemi próba után készült külső cementvakolat biztosítja. A tartályok ellen a csaknem 4 éve tartó üzem alatt nem merült fel kifogás. A tartályok terveit a Mélyépítési Tervező Vállalat készítette Gnädig Béla és Thoma József mérnök elgondolása és irányítása alapján. Kivitelező a Közlekedés-Építő Vállalat volt. Az ismertetett feszítettbeton tartályok egyik gazdasági előnye a hengerfal csekély (adott esetben 12 cm-es) vastagsága. Az 5 m magas, 12 cm vastag monolit hengerfal kellő tömörségű betonjának elkészítése azonban nem kis feladat. Ugyanakkor a szükséges állvány- és zsaluzóanyag mennyisége tulajdonképpen nem kevesebb mint a szokványos kivitelű medencék építésénél. Ezek a hátrányok azonban — mint a további példák mutatják •— az előregyártás alkalmazásával kiküszöbölhetők. 2. Előregyártott elemekből épült 1211(1 m

2-es feszítettbeton folyadéktartály A tartály általános tervét, főbb méreteit és szerkezeti részleteit a 10. ábra tünteti fel. A csonkakúp alakú oldalfal hajlása 1 : 12. A kúpfelületre tekercselt huzalok feszítése lejjebbveréssel történt. A tartály 20—29 cm vastag monolit vasbeton fenéklemeze 50 cm vastag földbetonon nyugszik. A kör alakú alaplemez pereme 1,6 m szélességben, kiékelés közbeiktatásával meg van vastagítva és 40 X 30 cm méretű körbefutó horonnyal van ellátva. Ez utóbbi az oldalfalelemek elhelyezése, továbbá az oldalfal- és fenéklemez vízzáró kapcsolata szempontjából fontos szerepet tölt be. A kapcsolat helyén a vízzárást az oldalfalelemek elhelyezése után megmaradó 10—10 cm széles belső és külső hézag utólagos bebetonozásával érhetjük el. A belső hézagot a feszítés előtt, a külsőt a feszítés elvégzése után betonoztuk be. Az alaplemez kiékelésének belső szélénél 50 cm-es munkahézagot képeztünk ki. Ezt az átmenő vasalású hézagot csak a feszítés műveletének elvégzése és az állványozás elbontása után betonoztuk be. Ezáltal a betonban a függőleges síkú hajlító nyomatékokból és zsugorodásból származó húzófeszültségek nagymértékben csökkenthetők voltak.