Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

128 Kisebb közlemények esetén, ha nem volna párolgási veszteség. Ilyen eset csak a téli időszakban (M

p < 280) fordul elő. A párolgás figyelembevétele úsv történik, hogy az lb ábrán közölt összefüggés szerint meghatározzák a számítás napjára érvényes párolgási mutatószámhoz t artozó vízhozamveszteséget. Ezt az értéket kell levonni az előbb kiadódott vízhozamból. Az így javított érték a számított vízhozam. A közölt összefüggések alapján a patak vízhozama, mint a megfigyelő kútban mért talajvízállás és a párolgás mutatószámának függvé2. ábra. A tiznapi maximális hőmérsékletek'legmagasabb nye jelentkezik. A patak VÍZés átlagos értékei adnak támpontot a kiindulási hozamának előrejelzése tehát adatok megválasztásához akk()

r tehetségei,, ha ez a két érték előrejelezhető. A párolgás mutatószámának kiszámításához szükséges két érték: a napfényes órák száma és tíz napi maximális hőmérséklet. Ezeket az értékeket statisztikai feldolgozás eredményei alapján választják meg. A napkelte és napnyugta időpontja évekre előre kiszámítható. Ez adja a napfény

res órák számának felső határértékét. A legvalószínűbb értékeket éghajlattani feldolgozással, észlelési adatokból kell megállapítani. A tíznapi maximális hőmérsékletek jellemző értékei többéves megfigyelési adatsorokból számíthatóak. A 2. ábra a vizsgált vízgyűjtőre 10 év adataiból meg3. ábra. A talajvízszint változásának előrejelzésében a kiindulási szintet és a párolgási viszonyokat veszik figyelembe 4. ábra. A bekövetkezett vízhozamértékek — az előrejelzésnél figyelembe nem vehető csapadékok következtében — általában nagyobbak az előrejelzettnél határozott átlagos és legmagasabb értékeket mutatja. A párolgás mutatószáma a két érték összeszorzásával adódik. A másik tényező, a megfigyelő kútban mért talaj vízállás, előrejelzését a 3. ábrán látható összefüggések szerint végezték. A 3a ábra azt mutatja, hogy milyen emelke-