Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

Szabó: Vízmozgások a fagyott talajban 125 természetesen még nem volna magyarázható. Ahhoz ugyanis, hogy vízutánpótlás nélkül ilyen nagyságrendű lagvpúpok keletkezzenek, a teljes talajrétegnek a folyási határral egyező nedvességtartalma (w 50 térfogat %) esetén is, a fagyhatárnak 12—16 m mélységben kellene lennie. Beskow, Weger, Cze.utzki és mások vizsgálatai szerint a fagypúpok keletkezése a fagyott talajnak a talajvízből kiinduló kapilláris vízutánpótlásával magyarázható. Ugyanis a kezdeti nedvességtartalom megfagyásakor a jég kiterjedése következtében a meniszkuszoktól lezárt hézagtérben nyomáskülönbségek lépnek fel. Az így jelentkező szívóerők kapilláris vízmozgást keltenek. A vízutánpótlás mennyisége a kapilláris házagok méretétől, tehát a talaj fajtától függ. Azutánpótlódó vízmennyiséget a téli hónapokban rendszerint emelkedő talajvíz is növeli. A fagyott talajrétegbe felszívódó víz lehűl, és rendszerint a máimeglevő jégkristályokra fagy. így a jégkristályok összefagyásából cm nagyságrendű jéglencsék is keletkezhetnek. Az egymás fölötti rétegekben elhelyezkedő jéglencsék keletkezésekor a talaj megemelkedik, vagyis fagypúp képződik. Általános talajmechanikai kritérium szerint, ha a talajvíznek a fagyzónába való emelkedésére nincs lehetőség, a talaj nem fagyveszélyes, vagyis jéglenesék nem keletkezhetnek benne. Ezzel a felfogással ellentétben S. L'hliy a német meteorológiai szolgálat és a Geisenheimi Agrometeorológiai Kísérleti- és Tanácsadó Állomás talajnedvesség észleléseire (1. ábra) hivatkozva rámutatott arra, hogy a fagyott talajréteg nedvességtartalma csupán a fagyhatár alatti rétegek nedvességtartalmának a rovására is növekedhet.

1 Kár, hogy Ulilig a vizsgált időköz részletes meteorológiai adatait és a talajvíz mélyAnnak igazolására, hogy csupán a fagyott öv alatti talajréteg nedvességtartalmának a rovására is keletkezhetnek jéglencsék, meggyőzőbb hazai nedvességmeghatározási eredményekre is hivatkozhatunk. Ravasz Tibor méréseinek feldolgozása során

2 pl. 1954. dec. lti és 18 között a gödöllői homokos erdőtalaj felső 50 cm-es rétegében a dec. 17-én jelentkezett 5 cm mélységű talajfagy hatásaként a 2. ábrán bemutatott nedvességi viszonyok adódtak. Megjegyezzük, hogy a felszínen hótakaró nem volt és az említett három nap alatt csapadék sem hullott. Megelőzően pedig csak dec. 14-én és az előtte levő napokon volt esőzés, összesen 33 mm vízoszlop2. ábra. A talajnedvesség eloszlása a gödöllői homokos evdötalajban fagymentest ) és 5 cm mélyen fagyott ( —) talaj esetében 1 Uhtig S.: Wasserbtwegungen im gefrorenen Boden. Weisser und linden, 1957. márc. 74. old. 1 ' ábrával. 2 Szabó László: A felszíni talajréteg nedvességtartalmának jellemzése a megelőző időszak vízterhelésével. Hidrológiui Közlöny. 1957. 3. szám. /. ábra. A talajnedvesség eloszlása Fuchsbergnél (Geisenheim) fagymentes ( ) és 20 cm mélyen fagyott ( ) talaj esetében