Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

Markó: Bécs új ivóvíztározója 111 A fedéllemezre 0,5 m feltöltés került: 5 cm agyagréteg és erre 45 cm humusz. A humuszborításra fűmagot vetettek és megfelelő gépi berendezéssel esőszerű öntözéséről is gondoskodtak. A tározó helyén a terep átlagos esése 1%, s ezért a legfelső kamra mélyebben süllyed a terepbe, mint a legalsó. Minden kamrában 288 db Il m magas oszlop van. Az üres kamrába belépő szemlélőt páratlan látvány fogadja. Ügy érzi, hogy minden eddiginél nagyobb méretű oszlopcsarnokba érkezett, amelynek oszlopsorai szinte a végtelenbe vesznek el (6. ábra). Minden oszlop-alap 2 m

2 területű és alapozási mélysége átlag 1,70 m. Mivel mind az alapnak, mind a födémnek egyformán és párhuzamosan 50 cm keresztirányú esése van, az oszlopok is egyforma magasak. Az oszlopok keresztmetszeti mérete 50 x 50 cm, átlagos távolságuk 7,50 m. Egy-egy oszlop 56 m

2 födémterületet hord, amelyének súlya kereken 80 tonna. Csak ahol a körbenfutó terjeszkedő hézag van, ott csökken le az oszloptávolság 5 m-re. Az alulbordás vasbetonfödém lemez vas tagsága 11 cm. A betonfahik vízzárása. A tározó építését megelőzőleg részletesen tanulmányozták a meglevő szolgálati medencék szigetelését. Megállapították, hogy a szokásos szigetelő festés éppúgy, mint a ragasztott fekete szigetelések, az évek során a hőmérséklet változása és egyéb behatások következtében mind tönkrementek, vagy elrothadtak. Még az ólomlemezzel burkolt laaerhegyi tározó szigetelése sem bizonyult vízzárónak. Az egyedüli megoldás a helyes szemösszetételű adalékanyagból készített kitűnő minőségű beton alkalmazása, amely minden esetben vízzáró volt. A városi Anyagvizsgáló Intézet (Materialprüfanstellt der Stadt Wien) olyan cement, plastiment és trasz keverékéből álló kötőanyagot ajánlott, amely a 10 m vízoszlopnyomás ellenére teljes mértékben biztosítja a mindössze 21 cm vastag fenéklemez vízzárását. Ugyancsak jó tapasztalatokat szereztek a vasbeton nyomócsövekkel is, amelyek csupán alkalmazásuk első időszakában izzadtak kissé. A 21 cm-es alaplemez 15 cm vastag, helyben csömöszölt betonra fektetett 6 cm-es vasbetonlemezből készült. Ezt a vékony, hajlékony fenéklemezt csak akkor betonozták, amikor már az oldalfalak, oszlopok, fedéllemez és feltöltés teljesen elkészült. Erre az óvintézkedésre azért volt szükség, nehogy a nagyobb hőmérsékletingadozások következtében a monolit fcnéklemezen káros repedések keletkezzenek. Továbbá tekintettel kellett lenni arra is, hogy a teljes önsúlyból keletkező terhelést a fenéklemez készítésének időpontjában az oszlopoknak már hordaniok kellett. Az építési munkáknak ez a bontása tette, hogy a fenéklemezben sehol sem kellett terjeszkedő hézagot hagyni. A tervezők és építők külön érdeme, hogy a vékony falméretek ellenére külön vízzáró szigetelést sehol sem kellett alkalmazni. Л hőszigetelés és szellőzés kérdése. A vékony vasbeton fedőlemez és az 50 cm vastag feltöltés nem nyújthat elegendő védelmet a felmelegedés ellenakkor, ha a víz átlag 7 napig tartózkodik a tározó medencében. Ezért meg kellett oldani a medencék szellőzését is. Ezzel kapcsolatban kísérleteket végeztek egy meglevő régi szolgálati medencében, amelybe 25 helyen hőmérőket helyeztek el és ezeket egy even át figyelték. Mérték a hőmérséklet alakulását a szolgálati medence feltöltése felett, magában a feltöltésben, a beton fedőlemezben, a fedőlemez belső oldalán, a medence különböző mélységű pontjain, a légtérben, a fenéklemezben és ez alatt. Kitűnt, hogy a csekély átfolyási sebesség következtében a tározott víz rétegződik és a felszínen nyáron meleg, télen pedig hideg, mozdulatlan vízréteg úszik. A jelenség oka egyrészt a medence elégtelen szellőzése és a födém hőkisugárzása, másrészt a víz csekély átfolyási sebessége. A nagytározót ezért a hőmérsékleti ingadozások kiküszöbölése végett nem a külső levegővel szellőztetik, hanem a víztávvezeték télen-nyáron csaknem egyforma hőmérsékletű levegőjét szívják cl és nyomják be a medencébe. Mint említettem, a víztávvezeték több helyén, így a nagytározó közelében is, eséscsökkentő surrantok vannak. Ezeken a helyeken a rohanó víz igen sok levegőt ragad magával, amelynek hőfoka az év minden szakában közelítően egyenlő a vízével és így kiválóan alkalmas arra, hogy szellőzővezetéken át a nagytározó kamráin keresztül áramoltassák. A levegő-kivétel a nagytározó feletti legközelebbi eséscsökkentő surrantónál történik, és a friss levegőt a kamrák vízáramlási irányával