Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VI. Dr. Papp Szilárd: Fúrt kutak korrozió elleni védelme

Fúrt kutak korrózió elleni védelme 105 kátrány jelentősége a legnagyobb, bár ivóvízellátás esetében zavarokat okozhat a víz ízének és színének megváltozása. Az alkalikusan reagáló vizek határozott citromsárga színt kapnak a kátránytól. Régebben a legtöbb kátrány fenoltartalmú volt, ma azonban már fenoltalan kátrányokat is készítenek. Acélcsövek védelmére a legtöbb esetben bitumenbevonatot alkalmaznak. A bitumenben nincsenek fenolok vagy más ízt adó anyagok, de a bitumenbevonatok nem olyan hatásosak, mint a kátránybevonatok, mert az anyag tapadása és a bevonat tömörsége nem biztosítható kellőképpen. Szóba kerülhetnek a lakkbevonatok is, azonban mechanikai szilárdságuk csekély és ezért könnyen megsérülnek. A sérülés helyén rozsdásodás, korrózió lép fel, amely a bevonat alatt továbbterjed. A lakkbevonatok nem tartósak, nedvességet vesznek fel, megduzzadnak és a vashoz engedik a vizet, ami által megindul a rozsdásodás. Vascsövek klórkaucsuk bevonattal sem védhetők meg hosszabb időn keresztül a víz támadó hatásától. További baj, hogy a klórkaucsuk a vízzel való hosszabb érintkezés után kellemetlen ízt ad a víznek. A műgyanta lakkokkal bevont csövek használhatóságára vonatkozóan még kevés a tapasztalat. Csövek és edények műanyaggal való bélelését általában váltakozó sikerek kísérik. Használatuknak legnagyobb akadálya a színező és ízt adó vegyületeknek az oldódása. Külföldön már kerültek forgalomba zománcozott öntöttvas-csövek, acélcsövekel azonban tudtommal még nem sikerült mind ez ideig ilyen bevonattal ellátni. Хеш fémes anyajjból készült csövek A fémcsöveken kívül a kútfúró technikában más. nem fémes anyagból készült csövek is alkalmazhatók mint béléscsövek. Ilyenek elsősorban az azbesztcement csövek, amelyek portlandcementből és azbesztből állanak. Az azbeszt kémiailag magnéziumszilikát (MgSiO,). Az azbesztcement csövek készítésénél lúgos kémhatású, cementben nehezen ordódó kalcium-magnéziumszilikátból álló kettős vegyületek keletkeznek, amelyek az anyag szilárdságát növelik. Az azbesztcement csövekben tapasztalat szerint vízzel való érintkezéskor a mészoldódás csekély. Az azbesztcement csövek alkalmazásának előnye agresszív vizek esetében mindenekelőtt az. hogy a víz nem válik vasassá, vagyis az összetétele gyakorlatilag nem változik meg. Kátrány-, főleg inertol-bevonattal az azbesztcement csövek is ellenállóbbá tehetők szénsavas vizek támadó hatásával szemben. Az azbesztcement csövek hátránya azonban, hogy nem elég rugalmasak, és ezért a talajban jelentkező nyomáskülönbségek hatására -— különösen ha nem elég hosszú szálú azbeszttel készültek — könnyen törnek, összekapcsolásuk pedig igen gondos, kissé hosszadalmas munkát kíván. Igen jól használhatók erősen szénsavas agresszív vizek esetén is a facsövek. A kútfúrás technikájában már régóta alkalmazzák a fát. de a kivájt fatörzstől a mai facsövekig természetesen hosszú volt az út. 1 la a fát víz és levegő éri, meggombásodik, hamar elveszíti természetes szilárdságát és törékennyé válik. Élettartamának megnövelése céljából konzerválni szokták. Konzerváló szerek a kőszén, barnaszén vagy fakátrány, kőolaj, higany, réz, cink vagy vassók, vagy a szilíciumfluorhidrogén vegyületei. Hátrányuk, hogy a víz ízét befolyásolják és némelyikük mérgező hatású, úgyhogy ivóvízellátás esetén nem jöhet szóba. A kútfúró technikában a legcélszerűbb óvintézkedés a levegő kizárása, vagyis a facsövezetnek oly módon való beépítése, hogy a fa állandóan vízzel legyen borítva, tehát ne érjen a leszívott vízszint fölé. Ilyen esetben nem kell a fa tönkremenetelétől tartani.