Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - I. Vajda József: Feladataink a vízellátás fejlesztése terén

(i Vajda József az elmúlt években jelentkeztek. Az elvet más városrészben is érvényesíteni kell. Az ipari önellátás jelentősen tehermentesíti a Vízműveket. A lakosság jó ivóvizéről való gondoskodás sem jelentőségében, sem a feladatok nagyságában nem másodrendű kérdés az ipar szükségletének kielégítése mellett. Ivóvíz minőségű vízkészleteink sokkal kisebbek, mint felszíni vizeink, megbízhatóan még nincsenek feltárva, nehezen hozzáférhetők, az igények pedig valamennyi településünkön, tehát mintegy 4000 helyen az ország területén elszórtan jelentkeznek. A szocialista állam elsőrendű célkitűzése, hogy a lakosságot hozzásegítse a felemelkedés egyik alapkövetelményének tekinthető jó ivóvízellátáshoz. A közüzemi vízvezetékekről elláloll lakosság száma — az elmúlt évek kétségtelenül nagyarányú építkezései ellenére is, a sok-sok évtizedes elmaradottság miatt — csak 29%-a az összlakosságnak, ami több külföldi államhoz viszonyítva alacsony érték. Az alapvető célkitűzés tehát a közművesítés mértékének nagyobb ütemű fokozása, ú j vízvezetékek építésével, elsősorban a vízvezetékkel még el nem látott városainkban és a 10 000 főnél nagyobb lakosszámú községeinkben, üdülőtelepeinken. Városaink közül vízellátási szempontból is fontos helyet foglal el Budapest, hiszen a közművesített lakosság 60%-a itt lakik, az ország víztermelésének pedig 70%-át a Fővárosi Vízművek szolgáltatják, beleértve az ipar számára szállított vizet is. A főváros lakosságának 15—18 év távlatában 8—900 000 m

3 vízre lesz szüksége naponta. Ésszerű gazdálkodás mellett a dunaparti kavicsmezők elegendők lesznek az igények fedezésére, szélsőséges időjárási viszonyok esetén azonban szükség lesz a tisztított dunavíz felhasználására. Az északi és déli víztermelő telepek kútsorainak bővítése, új főnyomóvezetékek fektetése és a tározótérfogat növelése szervesen hozzátartoznak a vízművek sürgősen végrehajtandó fejlesztési programjához. A következő tervévekben kiemelten kell kezelni egyik legnagyobb természeti kincsünknek, a Balatonnak, az itteni üdülőknek vízellátási kérdését. A tervezett kelet-balatoni regionális vízmű előmunkálatainak már a legközelebbi jövőben meg kell indulniuk. Az északi part karsztvizeinek és a déli perem vízszerzési lehetőségeinek kihasználásával kell kiépíteni a vízművet és a vezetékhálózatát, amely a jó víznyerő helyekről a vizet elszállítja azokra a településekre is. ahol az üdülők ma még vízellátási gondokkal küzdenek. A regionális vízmű építését úgy kell ütemezni, hogy elsősorban a déli, vízzel rosszul ellátott települések helyzete javuljon. Vidéki városainknak csak a felében van központi vízvezeték, az alföldi települések közül pedig alig néhánynak van vízvezetéke. A vízműveknek a lakosszám növekedésével arányos fejlesztése mellett tehát elsősorban az alföldi városainkban kell új vízvezetékeket építeni. Békéscsaba, Nyíregyháza, Kalocsa jogos kívánsága a vízvezeték. A közművesítés mértékének fokozásával csökkenni fog a közkutakat igénybe vevő lakosok száma. Fúrott és ásott közkútjaink száma azonban így sem elegendő még a falusi jellegű vízszolgáltatás teljes mértékű biztosítására sem. Elsősorban a rendszeres és szakszerű felújítással, karbantartással kell megóvnunk a mintegy 12 000 darabból álló közkúlállományunkat, sőt a lakosság helyzetének jelentős mértékű megjavítására további 6000 újabb közkulat kell építenünk. Legnagyobb részük fúrott kút. Az új kutak elosztása lehetővé teszi az ellátottság jelenlegi területi egyenlőtlenségeinek kiküszöbölését is. A közkutak mellett az utóbbi évek gyakorlatában eg\

rre inkább rátérünk a törpe vízművek építésére. A lakosság ivóvízellátásának megjavítása érdekében végzendő feladatok hiteligénye 1.8 milliárd forint. Az ebből