Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
1-2. füzet - II. Szesztay Károly: Az áramlási sebesség számítása. Tervezési segédletek
Az áramlási sebesség 55 szemeloszlási görbe esetében. A szemösszetétel megítélésekor — a várható beiszapolásra (kolmatációra) számítva — a hordalékviszonyokat is figyelembe lehet venni. A fentebbi meggondolásokat a táblázat adatai természetesen csak összehasonlításokra szolgáló nagyságrendi tájékoztatásként tükrözik. A talajviszonyok helyes megítélése — különösen váltakozóan rétegződött talajoknál — még megfelelően részletes fúrások alapján sem könnyű. További nehézséget jelent a várható beiszapolódás mértékének előzetes számbavétele. A fentebbi bizonytalanságok miatt H. W. King négy kiadást megért kézikönyve [9] nem tartja célszerűnek a megengedhető sebességek táblázatának a vízmélység bevonásával történő további finomítását. A táblázat /cözepsebességeket ad meg, a medermegbontás szempontjából pedig a fenékmenti sebességek a mértékadóak. Minthogy a vízmélység növekedésével a középsebesség és a fenéksebesség viszonyszáma is növekszik, nagyobb csatornáknál valamivel nagyobb a megengedhető középsebesség, mint kisebbeknél. A 18. ábrán közölt táblázat közepes méretű öntözőcsatornák adatai alapján készült. Ha a tervezésnél a várható beiszapolódás hatását is figyelembe vettük, a csatornát nem szabad azonnal a legnagyobb vízhozammal üzembe helyezni. A csatorna vízhozamát — a lehetőségek szerint — csak az ellenállóbb cementált réteg kialakulásának megfelelően, fokozatosan kell növelni. A jeliszapolódás szempontjából megengedhető legkisebb sebességek mérlegeléséhez a 19. ábrán megoldott v 0 Ш к Л"6 1 (37) képlet szolgálhat támpontul. A hordalék összetételétől függő к tényező értékét legmegbízhatóbban azonos viszonyok között végzett helyszíni észlelésekből lehet megállapítani. A segédleten megadott értékek előzetes nagyságrendi tájékoztatásra szolgálhatnak. Az újabb elméleti vizsgálatok rámutatnak, hogy a v 0 érték a hordalék szemösszetételén kívül a töménységtől, a hidraulikus sugártól, a csatorna alakjától és az eséstől is függ (pl. [6-я | és 118 ]). A meglehetősen bonyolult szerkezetű elméleti képletek gyakorlati előnyét a hordalék szemösszetételével és töménységével kapcsolatos kiindulási adatok bizonytalansága gyakran kétségessé teszi. A 19. ábrán megoldott (37) képletet Kennedy R. G. eredetileg a feliszapolódás és kimosás nélküli állékony szelvény szempontjából legmegfelelőbb sebességek számítására javasolta. Az indiai és egyiptomi öntözőcsatornákon ilyen alkalmazásban а к tényező értéke 0,81 és 1,00 között változott. E. S. Lindley 1919. évi munkájában rámutatott arra, hogy a (37) és a hozzá hasonló felépítésű, egyszerű hatványkitevős képletek elméleti szempontból csak 19. ábra. A feliszapolódás szempontjából megengedhető legkisebb sebességek. (Kennedy R. G. képletének függvényábrája) Fit/. 10. Minimum velocities admissible from the point of view of silting up. (Function diagram of H. G. Kennetly's formula )
