Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - II. Szesztay Károly: Az áramlási sebesség számítása. Tervezési segédletek

112 Szesztay Károly tosságú kétváltozós kapcsolatot. (A tervezések során az n érték megválasztásában amúgy is elkerülhetetlen all. ábra szóródását meghaladó bizonytalanság !) A kiegyenlítőgörbe egyenletének szerkezetére vonatkozóan a (24), (29) és (4) egyenlet összehasonlítása ad támpontot. A (24) egyenletből a (29) összefüggésre támaszkodva meghatározható, hogy а с = /(e) kapcsolat logaritmikus függvényt követ. A (4) szerinti hatványkitevős képletek а с = /( 1 /п) kapcsolatra lineáris összefüggést adnak meg. Ebből következik, hogy az 1 /л = /(e) kapcsolat szerkezete is az 1 , b — — a log — n e (30) logaritmikus összefüggésbe illeszthető. A (30) kifejezés a és b állandóját all. ábráról vett összetartozó értékpárok alapján számítottuk. A kerekszámú n értékekhez (0,010, 0,015, 0,020, 0,025, 0,030, 0,035, 0,040 és 0,045) tartozó 1/n és e értékek alapján öt különböző pontpárból (0,010 és 0,035 ; 0,015 és 0,040 ; 0,020 és 0,045 ; 11. ábra. A Kutter — Ganguillet szerinti n érték és az elméleti képlet e érdességi tényezője közötti, gyakorlati szempontból egyértelműnek tekinthető statisztikai kapcsolat Fig. 11. There is practically univocal statistical relation between the n values of Kutter-Ganguitlet and the theoretical roughness coefficient e. (Number of symbols according to columns of Table I.)