Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - III. Csecskedi Géza: Rugalmas ágyazású tartók és csuklós láncolatok. Csőzsilipek, darupályák és más folytonosan felfekvő szerkezetek hosszirányú méretezése

•210 Csecskedi Géza műtárgy sok lényeges eleme: pl. az akna és az elzárások, amelyek a méretezésnek itt vizsgált eseteit (földsúly és esetleges járműteher) nem befolyásolják. A számítás szerint J=32- 10

6 cm

4; c=3,5 kg/cm

3; s=160 cm; £=210 000 kg/cm

2 (B200 minőségű beton esetén), és ezekkel az adatokkal L= 468 cm és Л = 5,13. Az esetleges terhelés D osztályú közútnál olyan tehergépkocsi, melynek egyik hátsó kereke 2,5 tonna terhelést ad. Ez a terhelés, a csőáteresz felső síkjában — 45°-os eloszlást felvéve —, 0,132 t/m

2 terhelést ad. Megjegyzendő, hogy pontosabb terhelési értéket kapnánk, ha az egyszerű eloszlás helyett Boussinesq vagy Steinbrenner képleteivel számolnánk. Esetünkben azonban az esetleges terhelés amúgy sem mértékadó, ezért megelégedtünk az említett közelítéssel. Ezután megrajzoltuk az egyes keresztmetszetek nyomatéki hatásábráját Л = 5 esetre a tartó alá (a 12. ábra csak a k, keresztmetszetre vonatkozó nyomatéki hatásábrát mutatja), és az alábbi táblázat szerint, ahol p

s a földsúlyból, p

m a mozgó terhelésből származó t/m

2 értékű terhelések, у = 1,8 t/m

3 földanyag-térfogatsúly felvételével végeztük el a számítást. iáv 4 M ki ^Мкг 1Д Ps 1,25 P

s 1,4-1,5 p

m AM'

n AM1 —0,174 —0,033 1,19 1,35 —0,207 —0,235 —0,045 2 —0,027 —0,031 3,57 4,05 —0.096 —0,109 —0,125 3 + 0,150 —0,027 4,95 5,62 0,28 + 0,785 + 0,843 —0,152 4 + 0,165 —0,019 4,95 5,62 0,28 -0.863 + 0,926 —0,107 5 + 0,052 + 0,009 4,95 5,62 0,28 + 0,272 + 0,292 + 0,051 (5 + 0,009 + 0,052 7,52 8.55 + 0,068 + 0,077 + 0,445 7 —0,019 + 0,165 7,52 8,55 —0,143 —0,162 + 1,410 8 —0,027 + 0,150 5,95 6,75 —0,161 —0,182 + 1,012 9 —0,031 —0,027 3,57 4,05 —0,111 —0,125 —0,109 10 —0,033 —0,174 1,19 1,35 —0,039 —0,045 —0,235 + 1,231 < + 1,280 + 2,145 Egyidejűleg kiszámítottuk a k

2 keresztmetszetre ható nyomatékokat is, ennek a keresztmetszetnek a hatásábrája ugyanis a A', hatásábrájának a tükörképe. A AM'

k

i =(1,1 p

s +1,5- 1,4 p

m) rj

Mk

i szorzatok összege (1,1 az állandó, 1,5 a mozgó teher biztonsági tényezője, 1,4 a mozgó teherre vonatkozó dinamikus tényező)

2 a keresztmetszet nyomatékára jellemző szám. A szabályzat szerint, ha az ily módon számított £ AM'

k

i kisebb mint Г AM'

k

i = E 1,25 p

s r)

Mk

i, az utóbbi érték a mértékadó. Az eljárás pontossága növelhető, egyrészt az osztások számának a növelésével, másrészt úgy, hogy a szorzatok képzésével a terhelési ábra részterületeit szorozzuk a részterület súlypontja alatti hatásértékkel. A két mértékadó nyomatéki érték: M+ = 1,28 . 1,60 . 2,40 • 4,68=21,0 tm: M+ = 2,145 • 1,60 . 2,40 • 4,68=35,2 tin. Más keresztmetszetekre és más terhelésekre hasonlóképpen lehet a számításokat elvégezni. - Л szabályzatok szerint a számpéldában, a 2,50 m mélységnek megfelelően, nem kellene dinamikus tényezővel számolni.