Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - III. Csecskedi Géza: Rugalmas ágyazású tartók és csuklós láncolatok. Csőzsilipek, darupályák és más folytonosan felfekvő szerkezetek hosszirányú méretezése

•206 Csecskedi Géza A rugalmas ágyazás anyaga a talaj, mely tudvalevőleg húzásokat csak igen csekély mértékben tud felvenni. Mi mégsem voltunk itt ilyen körülményekre tekintettel. Ezért pótlólag kell most ilyen megszorítást tennünk az elmélet számára, ugyanakkor megjegyezve azonban azt is, hogy a fellépő húzások (talajfeszültségek a gyakorlatban oly csekélyek, hogy a gerendák önsúlya — mint végig inegoszló terhelés — bőven ellensúlyozza őket. A valóságban tehát olyanok a viszonyok, hogy az említett megszorításról el is feledkezhetünk. Rugalmas ágyazású keretek A nyomatéki, eredő és lehajlási (M • I! • y) hatásábrákon kívül, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból célszerű bevezetni az érintő iránytangensének, illetőleg (kis szögekről lévén szó) irányszögének hatásábráját : <Pk L

2 sc Mind ez ideig koncentrált vagy megoszló erőkről volt szó, ezek terhelési hatásait vizsgáltuk. Az ezekre bevezetett fogalmak az előzőekben elégségesek voltak a tartó viselkedésének leírására. Az erőterhelésen ^elül előfordulhat azonban nyomatéki terhelés is (pl. hajózsilipeknél a földnyomás hatása az alaplemezre). Ilyen pl. a 9. ábrán jelölt b karon működő P erő, illetőleg az általa okozottVíl — Pb nyomatéki terhelés. Egy kis ügyeskedéssel ennél a terhelési típusnál is igénybe vehetjük eiőhatásokra kialakított hatásábra-rendszerünket. Ti. csak fel kell bontanunk a nyomatékot T és H=N erőkre. A T erőnek nincs hatása, a 11 és N erők hatása pedig jól megközelíti a gyakorlati terhelés okozta hatásokat. Mégis kívánatos bevezetni az erőhatásra felépített hatásábrákon kívül a nyomatéki hatásokra felépített hatásábra-rendszert. Különleges nyomaték-terhelések vizsgálatával már régebben foglalkoztak egyes szerzők. Jelöljük a nyomatékterhelésre vonatkozó hatásértékeket 4-val. (Nem akarjuk erre is az 17-jelet használni, mert akkor növelni kellene az indexeinek a számát.) Az -rj-ábrákhoz hasonlóan vannak L

M, l

r, Q

y és Ly ábrák. Pl. а С

ц

к ábra azt mutatja, hogy а к keresztmetszet hajlásszöge a függőlegeshez képest hogyan változik a tartón végigmenő Щ = 1 tm nyomatékterhelés hatására. Az ilyen értelmezésű С hatásokat különböző A értékek esetére ez ideig még nem számították ki. Márpedig a rugalmas ágyazású keretek jó megoldása szempontjából ezekre is sürgős szükség volna, értékük ismeretében ugyanis az igénybevételek: м

к = г m ç

Mk

i, !lk = Z Ш, Cylä ÍJ sc г m, <Pk iJlf- (13

)