Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása

186 Károlyi Zoltán у = i(pj). Ezt a függvényt Schaffernak rajzban görbe vonallal ábrázolta, de mivel a vonal, enyhe görbülete folytán, a fenti sebességhatárok között megközelítőleg egyenessel helyettesíthető, vagyis g = f/Vf a v

f. A fentiek szerint v'j = 1,3 v'j és a hozzátartozó hordalékhozam g" = « v'j = 1,3 av'

{ = 1,3 g', tehát a fenéksebesség 30%-os növekedéséhez a hordalékhozam 30%-os többlete tartozik. Mivel a v'j sebesség sem lépi túl a lerakódás határát, megállapíthatjuk, hogy Nagybajcsnál a felülről érkező hordalék mennyisége 30%-kal megnövekedhet anélkül, hogy lerakódás keletkeznék. Л Szap alatti szakasz hordalékviszonyainak vizsgálata a szemnagyság-csökkenés alapján Az 1952. évben végzett részletes mederanyagvizsgálat célja a görgetett hordalék mennyiségi csökkenésének megállapítása volt egyrészt azért, hogy a hordalékhozam fokozatos csökkenésének mértékét megismerjük, másrészt azért, hogy megállapítsuk : mennyi káros lerakódást idézhet elő sikeres nagyvízszabályozás esetén a feltöltődő szakaszon lejjebb küldött hordaléktöbblet az alsó, kisebb esésű szakaszon. A vizsgálatok részletes leírását a (7) alatt idézett munka tartalmazza. Ennek a tanulmánynak a végeredménye, hogy a Felső-Duna görgetett hordalékának térfogata a kopás következtében а V = V

0 e

c

s összefüggés szerint csökken, ahol V

0 a hordalék térfogata a vizsgált szakasz kezdőpontján, V a végpontján. s a két pont közötti távolság km-ben és e a természetes logaritmus alapja (log e = 0,43429). А с kopási együttható az átlagos szemátmérő d

s változásából is kiszámítható : d

g = d

g

0 e felső végén mért átlagos szemátmérő. ahol d

g

о a szakasz 6. ábra. A Duna bécsi hordalékára vonatkozó határsebességek Schaffernak nyomán Abb. 6 Grenzgeschwindigkeiten der Geschiebeführung der Donau bei Wien nach Schaffernak.