Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása
A felsődunai kavicslerakódás mértéke 249 I. táblázat — Tab, Ile I Л к árpát medence folyóin а/, eséstiirésiiél észlelt vízszíneinelkedések Spiegelanslieg (les Mittelwassers der Flüsse des Karpathenbeckens an der Stelle ihres (iefällsbruches Időszak Folyó Vízmérce években Fluß Pegelstation \ Zeitspanne j in Jahren j Feketekörös . . . Xagyzerénd 40 20 0,5 Vág ! Szered 20 40 2,0 Sajó Bánréve 50 30 0,6 Hernád Hidasnémeti 50 20 0,2 Rába I Árpás 50 60 1,2 Rába Rábacsécsény 40 50 1,25 Rába Rábapatona 1(3 30 1,9 A Rába az erősen bordalékos folyók közé tartozik. Az eséstörés helyén itt is a mederanyag hirtelen f nomabbá válását lehetett kimutatni, amely sokkal nagyobb mérvű, mint a Felső-Duna eséstörésénél |7]. A Rába esete a Felső-Duna eséstörés alatti szakaszának viszgálata szempontjából rendkívül érdekes. A feltöltődő jelleg, és maga az erős eséstörés, nyilvánvalóan az 1886—1892. években végrehajtott átmetszéses szabályozás következménye. A meder egységes, semmiféle szigetképződés, elágazás nincsen benne, a töltések közel vannak egymáshoz, jobban szűkíteni nem lehetne a medret. A feltöltődést tehát szabályozási művekkel nem lehet megszüntetni, ahhoz az esést kellene megváltoztatni. Viszont azt is megállapíthatjuk. hogy lerakódás csak az eséstörés alatt keletkezett. Ebből arra következtethetünk, hogy a Duna esetében a Szap feletti szakaszon tapasztalt lerakódások legnagyobb részét sem lehet az eséstörés számlájára írni, az igazi ok ott a közepesnél nagyobb vizek szétterülése. Az eséstörés helyének megfigyelése egyébként egységes medrü folyókon arra a megállapításra vezet, hogy a feltöltődés általában nem folytatódik bizonyos határon túl, hanem rövidebb-hosszabb átmeneti szakaszon az esés a folyó természete által megkívánt mértékre csökken, a folyó visszanyeri egyensúlyát és feldolgozza felülről hozott hordalékát. Ha az esés nagymértékben változik—mint pl. a Rábán —, esetleg tetemes mederemelkedésre lehet számítani és szükség lehet a töltések magasítására. Rábacsécsénynél és Rábapatonánál pl. 40 év alatt az árvizeknek is 30 cm-es emelkedését lehetett kimutatni. b) Nagyon hordalékos folyók természetes kialakulásuk során a völgyből a síkságra való kilépésük helyén általában hordalékkúpot alkotnak. Ezek a kúpok a morfológiai alakulástól с s a hordalék minőségétől függően különbözők lehetnek. A Felső-Dunához hasonló folyószakaszokat találhatunk a Szovjetúnióban a Lena, Irtisz, Ob folyón, Indiában az Induson és mellékfolyóin, a Ganges és Bramaputra folyón, Afrikában a Kongo folyón, Dél-Amerikában az Amazonason és mellékfolyóján a Bio Negron, valamint a Platte folyón [12], Olaszországban a Tagliamento és Piave folyón, valamint a Po számos mellékfolyóján [14]. IIa végigtekintünk ezeken a példákon, meg kell állapítanunk, hogy legtöbbjükön A középvizszin emelkedése Anstieg des Mittelwassers összesen ' átlag insgesamt < durchschnittlich cm j cm /év (Jahr)
