Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - I. Molnár Endre: A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai

A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai ]<;i A Keleti Főcsatorna övcsatorna jellegű, és a keresztezett vízfolyások vizét gravitációsan képes felvenni. Л Nyugati Főcsatorna magasvezetésű, és a belvizeket csak szivattyúzással lehet belejuttatni. A Keleti Főcsatorna fenékvonala egész hosszában vízszintes. A Nyugati Főcsatornáé kilométerenkint 4 cm-t esik. A vízmozgást a Keleti Főcsatornában a vízszín esése, a Nyugati Főcsatornában a fenék esése biztosítja. A Keleti Főcsatornában az üzemvízszintek biztosításához elvileg nincs szükség duzzasztóművekre, a Nyugati Főcsatornában az üzemvízszintet — a tervek szerint — vízlépcső előállítására alkalmas, 4 db duzzasztásra is szolgáló hajózsilip biztosítja (3.ábra). A Nyugati Főcsatorna építése érdemben még nem indult meg, és így nincs hatása a jelenlegi belvízhelyzetre. A tervek szerint keresztezi a Király ér, a Bágy-Szandalik, az Árkus éri és a Sarkad-Mérges éri csatornát, továbbá három kisebb belvízcsatornát, és ezeknek teljes nagyvizét felveszi. Tározóterek létesítése A Keleti és a Nyugati Főcsatorna által felveendő belvizek okozta csúcsterhelések csökkentése végett tározóterek létesítendők. A Keleti Főcsatornába bevezetendő belvizeket a tervek szerint а К. V. és а К. VI. jelű tározó tartaná ideiglenesen vissza, a Nyugati Főcsatorna által felveendő belvizek befogadására pedig a polgári, a hortobágyi, a kócsi és a nagyiváni tározó szolgál. А К. V. tározó építése és a nagyiváni tározó részletes tervezése elkezdődött, a többi tározónak még a teiTezése is hátra van. Л Hortobágy belvízfőcsatorna szerepe a tiszalöki öntözőrendszerben A tiszalöki öntözőrendszerből vízzel ellátható terület belvízfőgyűjtő csatornája a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A Keleti és Nyugati Főcsatorna által kiszolgálandó területen belvízi szempontból külön figyelemre érdemes a főcsatornának a Karcag határában levő Ágota-csárda feletti, Hortobágyi Főcsatorna néven ismert szakasza. Ez a szakasz fogadja be mindazoknak a Keleti Főcsatorna által keresztezett vízfolyásoknak a vizét is, amelyeknek nagyvizeit — a tervezet szerint — az öntöző Főcsatorna felveszi, és amelyeket a belvízveszély elmúltáig tározóban kellene felfogni. A Hortobágy Ágota-csárda feletti szakasza a befogadója a Nyugati Főcsatorna által érintett területekről érkező belvizek legnagyobb részének is. Ez a terület belvízi szempontból a volt Alsó-szabolcsi Árvízmentesítőés Belvízszabályozó Társulathoz tartozott. A Tiszától a Keleti Főcsatornáig terjedő terület a társulat tényleges belvíz-ártere volt, a Keleti Főcsatornától keletre eső területről lefolyó vizekkel viszont mint külvízzel kellett a társulatnak számolnia. A társulat a századfordulón készítette első belvízrendezési tervét. Ebben a tervben a társidati ártérbe tartozó területekre 18,35 l/s - km

2, a külvízi területekre pedig 14,05 l/s.km

2 fajlagos vízszállítást vettek fel. Az 1910-es évek nagy belvizeinek hatására a társulat újabb tervet készített és ebben már 27,52, ili. 18,35 l/s - km

2 értékeket vett figyelembe. Ez utóbbi vízszállítást véve számításba, Ágotánál 74,19 m

3/s-nak kellene lefolynia. Ez a számított vízmennyiség nincs tényleges méréssel alátámasztva. A vízrajzi szolgálat 1941. február 28-án az ágotai közúti híd alatt 33,14 m

3/s-ot, 1953. január 12-én pedig, a budapest —debreceni