Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - I. Molnár Endre: A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai

A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai ]<;i II. táblázat Л Keleti Főcsatorna alalli bújtatok A műtárgy SorA bújtató neve A főcsatorna tervezett szám A bújtató neve szelvényszáma nyílása vízvezető m képessége m

3/s 1. Hortobágyi 2. Vidi ér 3. Brassó éri •1. Magdolna éri 5. Pece éli 6. Kösely—Korpád éri 7. Tilalmast 8. Hamvas éri 9. Sárréti 10. Köles éri 9 + 550 29 + 670 37 + 385 46 + 621 58 + 200 66 + 995 74 + 725 83 + 914 87 + 084 90 + 640 1 1 1 1 1 2 X 1 1 1 1 ,40x1 ,40 0 ,00 0 ,25x1 ,05 X 0 1,50 X ,50x1 ,00 X 0 ,40x0 ,00 X 0 ,40 ,25 65 1,15 ,10 65 ,90 ,65 2,8 3,0 1.2 2,2 1,0 5,0 2,0 1,0 1.8 1,0 a Nyugati Főcsatorna által keresztezett vízfolyások és csatornák vize általában teljes mennyiségben az öntöző főcsatornákba jut. részben gravitációsan, részben emeléssel. Л terv elkészítése után nyilvánvalóvá vált. hogy ha a Keleti Főcsatornával ki akarjuk elégíteni azt az alapelvet, hogy a keresztezett főbb vízfolyások befogadására alkalmas legyen, olyan tározótereket kell létesíteni, amelyek nagy belvízjárások idején a keresztezett vízfolyások vizeit a belvizek levonulásáig tározni képesek. Maga az a tény, hogy a főcsatorna a keresztezett vízfolyások vizét felveszi, még nem oldja meg a belvízkérdést. A főcsatorna 98. km szelvényében levő torkolati zsilip 10 m

3/s vízmennyiséget is képes a Kék Kalló belvíz-főcsatornába lebocsátani, azonban éppen abban az időben, amikor a főcsatornának a keletről jövő belvizeket be kell fogadnia, az eddigi tapasztalatok szerint a Kék Kalló a saját vizét sem képes kártétel nélkül tovább vezetni. Ezért nagy belvízjárások idején nem vehető számításba a főcsatorna vizeinek apasztására. A Keleti Főcsatorna földmunkái az első ötéves terv során, 1951-ben. indultak meg újból. Ettől kezdve a Főcsatornának és műtárgyainak építése nagy erővel folyt. A kotrási munkák 1956 végén Bakonszegnél fejeződtek be. A vontatőutak kialakítása és a depóniák rendezése még hátra van. Az 1956. év végéig a bujtatok kivétel nélkül megépültek, a zsilipek egy részének megépítése az I. táblázat szerint még hátra van. Bakonszegnél, a csatorna 98+325 km szelvényében, torkolati mű épült, amely 10 m

3/s vízmennyiséget képes a Kék Kálióba leadni. A megoldás ideiglenesnek tekinthető. A végleges megoldás összefügg a Körösök csatornázásával és a Kék Kálló alsó szakaszának rendezésével. Az utóbbi kérdésben még nem történt végleges állásfoglalás. A döntés további tanulmányokat igényel. A gyorsan jelentkező öntöző igények kielégítésére a Főcsatornában olyan műtárgyak megépítése is szükségessé vált, amelyek az öntözési alaptervben nem szerepeltek. Az egyik ilyen műtárgy a Balmazújváros határában, a 45+000 számú szelvényben épült duzzasztó. Célja a Főcsatornának a 4+811—15+000 számú szelvények közötti szakaszán az öntözővízszint biztosítása addig is, amíg