Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
1-2. füzet - VI. Kisebb közlemények
148 Kisebb Közlemények A fenti összefüggések más alakban is felírhatok. A (2) egyenletből fejezzük ki £ értékét : £ = — — 1 és helyettesítsük be a (3) egyenletbe. Figyelembe véve a <P 2 tp —— kifejezést, A értékére végül a következő összefüggést У a (4) egyenletből a <p* kapjuk : A = m„ 1 (5) A (4) egyenlet alapján a csatornaszélesség minden méterén q = TTli V l ~ JTl í <p' У2 g^A-m, (6) vízhozam folyik le. Ebből a o, = mjA helyettesítéssel az alábbi dimenzió nélküli kifejezést kapjuk : <P* У2 g A\A — = sxVi - öi (7) A (7) összefüggés értelmezését adja a 3. ábra. Adott esetben a képlet még egyszerűbb. A számítás a 2. és 4. ábra görbéinek felhasználásával táblázatosan elvégezhető. A számítás menete a következő : Az adott q, m 0 és a értékekből Üü 2~g n = Különböző n értékekhez a 2. ábrából megkaphatjuk — és <p* értékét és az (5), <p* г illetve (7) egyenletből (cr) számítható, végül a 4. ábrán leolvassuk értékét. (Mivel a tábla alatt rohanó a vízmozgás, az ugyanazon cr értékhez tartozó q[ és o," értékek közül a rohanó vízmozgást jellemző e"-t használjuk.) Az összehúzódott sugár jellemző adatai : és 2. A másik, gyakran előforduló számítási esetben a vízhozamot keressük ismert felső vízmétgség, sugárvastagság és táblaemelés esetében. (A sugárvastagság helyett y ismerete is elégséges.) Az (1) egyenletből т 0т! Q = <P* ]'2g~ l т.. = С I m u + пц (8)