Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - V. Ivicsics Lajos: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése

210 Iticsics Lajos Mivel l

s végtelen nem lehet, e = 1 feltétele az, hogy a = 0 legyen, ami azt jelenti, hogy az átfolyási görbe egyetlen, az y tengellyel párhuzamos egyenes. Ez az eset azonban a turbulens diffúzió, a jelzőanyag adagolási idejének véges volta, és a medence fala mentén szükségképpen zérusig csökkenő sebességek miatt elméletileg sem valósulhat meg. e-nak ilyen értelmezése tehát túlzottan szigorú, bár a görbe alakjának jellemzésére alkalmas. Az átfolyási görbe nagyobb t időkhöz tartozó, ellapuló ágának meghatározásánál az erősen csökkent festőanyagtöménység, illetőleg a rádióaktív anyag csökkent intenzitása miatt csak kisebb pontosságot tudunk elérni mint egyébként. Mivel azonban a görbének ez a része az y tengelytől viszonylag nagy távolságra van, a súlyvonaltávolságot az itt elkövetett kis hiba is lényegesen megváltoztathatja. Ezt elkerülendő, a t

s helyett a továbbiakban azzal a t

m idővel számolunk, amely értékének megfelelő ponton át az y tengellyel párhuzamosan húzott egyenes az átfolyási görbével határolt idomot két egyenlő területű részre osztja, vagyis az I y

n dt = J y

n dt (14) t„ tm egyenlőséggel meghatározott t

m közepes átfolyási időt vesszük figyelembe, tehát e=l_" (13a) — 'm t

m értékének megfelelően az a alapvonalhosszúságú derékszögű négyszög helye is megváltozik (a 33. ábrán szaggatott vonallal rajzolva). Ami az átáramlási hatásfok másik tényezőjét (í) illeti, ezt Müller-Neuhaus szerint a 4 = y (15) f viszonyszám határozza meg. A hatásfok (77) tehát : mivel pedig = (12a) 'r (16) У таз ahol F az átfolyási görbe alatti terület, y

ma

x pedig a görbe legnagyobb ordinátája, L F r) = <

1

7> Az F és t

m értéke az átfolyási görbe grafikus integrálásával vagy planimetrálással határozható meg. A 34. ábrán [6 ] egy rossz átáramlási hatásfokú medence átfolyási görbéjét, és a görbét jellemző mennyiségeket látjuk feltüntetve. Az rj = 0,22 átáramlási