Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - V. Ivicsics Lajos: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése

Ulepitőviedencék tervezése 123 kenő vízhozamnak megfelelően csökkenő keresztszelvénnyel építjük meg. Ettől az elvtől csupán az utolsó medence előtti sza­kaszon kell eltérni, ahol az építési és a tisz­títási szempontok figyelembevételével a táp­lálócsatorna szélességét 60 cm-nél kisebbre nem tervezzük, jóllehet a csatorna végénél a kicsiny vízhozamnak esetleg ennél kisebb szelvény felelne.meg. Az elvezeíöcsatorndl, már csak takaré­kossági szempontból is, ugyancsak érdemes ilyen esetben a növekvő vízhozamnak meg­felelő szelvénnyel tervezni, még akkor is, ha a víz a medencéből bukón keresztül tá­vozik. A medence kiömlési oldalának bukó­ként való alakítása a kiömlési oldalnak egyik leggyakrabban alkalmazott megoldása. Ha az elvezetőcsatorna tengelye a medence tengelyével egybeesik, egymeden­cés esetben szokásos olyan megoldás, amely­nél a kiömlési oldalon elzáróberendezést nem alkalmazunk, csupán a medence széles­ségét csökkentjük fokozatos átmenettel az elvezetőcsatorna szélességére. Ennél a —­rendszerint öntözőcsatornáknál használatos — megoldásnál az elvezetőcsatornában lét­rejövő vízmozgás befolyásolja a medence működését. Többmedencés megoldásnál, hacsak az elvezetőcsatorna tengelye nem merőleges a medence-tengelyekre, az elvezetőcsatornát a táplálócsatornához hasonló módon, át­meneti szakasszal csatlakoztatjuk a medencékhez. Ilyen oldalon rendszerint bukót helyezünk el. 11. ábra. A beömlési szelvénnyel párhuzamosan bebocsátott hiper­mangáncsík eltorzulása a medence tengelyére merőleges hozzávezető­csatorna és íves terelőpillérekből alakított beömlési oldal esetén Abb. 11. Verzerrung eines mit dem Einlaufpro­fil parallel verlaufend eingespritzten Farbstoff­streifens im Falle eines auf die Längsachse des Beckens senkrechten Zulaufkanals und bogen­förmig gestalteten Leitpfeilern esetben a kiömlési b) A beömlési ohlal alakításának hatása az ülepít őinedenee áram képére Az ülepítőmedencék beömlési oldalának megfelelő alakításával a tápláló­csatornán érkező vízhozamnak a medence teljes szelvényére történő egyen­letes elosztását kell megvalósítani. Ezt a célt néha a medence és a hozzávezctőcsatorna közötti szélesedő csatorna­szakasz is kielégíti (6. ábra). Gyakran bukón át jut a víz a medencébe (7. ábra), ez azonban csak kisebb vízhozamok esetén kedvező megoldás. Nagyobb sebessé­geknél (nagyobb átbukó vízhozamoknál) a víz nem oszlik el egyenletesen a medence szelvényében, a bukó mögött, a bemerülő vízsugár alatt pedig rendszerint nagy holttér keletkezik. Ilyen esetekben a bukó mögé elhelyezett gerebek rendszerint javítják a medence áramképét.

Next

/
Thumbnails
Contents