Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
1-2. füzet - V. Ivicsics Lajos: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése
Ulepitőviedencék tervezése 123 kenő vízhozamnak megfelelően csökkenő keresztszelvénnyel építjük meg. Ettől az elvtől csupán az utolsó medence előtti szakaszon kell eltérni, ahol az építési és a tisztítási szempontok figyelembevételével a táplálócsatorna szélességét 60 cm-nél kisebbre nem tervezzük, jóllehet a csatorna végénél a kicsiny vízhozamnak esetleg ennél kisebb szelvény felelne.meg. Az elvezeíöcsatorndl, már csak takarékossági szempontból is, ugyancsak érdemes ilyen esetben a növekvő vízhozamnak megfelelő szelvénnyel tervezni, még akkor is, ha a víz a medencéből bukón keresztül távozik. A medence kiömlési oldalának bukóként való alakítása a kiömlési oldalnak egyik leggyakrabban alkalmazott megoldása. Ha az elvezetőcsatorna tengelye a medence tengelyével egybeesik, egymedencés esetben szokásos olyan megoldás, amelynél a kiömlési oldalon elzáróberendezést nem alkalmazunk, csupán a medence szélességét csökkentjük fokozatos átmenettel az elvezetőcsatorna szélességére. Ennél a —rendszerint öntözőcsatornáknál használatos — megoldásnál az elvezetőcsatornában létrejövő vízmozgás befolyásolja a medence működését. Többmedencés megoldásnál, hacsak az elvezetőcsatorna tengelye nem merőleges a medence-tengelyekre, az elvezetőcsatornát a táplálócsatornához hasonló módon, átmeneti szakasszal csatlakoztatjuk a medencékhez. Ilyen oldalon rendszerint bukót helyezünk el. 11. ábra. A beömlési szelvénnyel párhuzamosan bebocsátott hipermangáncsík eltorzulása a medence tengelyére merőleges hozzávezetőcsatorna és íves terelőpillérekből alakított beömlési oldal esetén Abb. 11. Verzerrung eines mit dem Einlaufprofil parallel verlaufend eingespritzten Farbstoffstreifens im Falle eines auf die Längsachse des Beckens senkrechten Zulaufkanals und bogenförmig gestalteten Leitpfeilern esetben a kiömlési b) A beömlési ohlal alakításának hatása az ülepít őinedenee áram képére Az ülepítőmedencék beömlési oldalának megfelelő alakításával a táplálócsatornán érkező vízhozamnak a medence teljes szelvényére történő egyenletes elosztását kell megvalósítani. Ezt a célt néha a medence és a hozzávezctőcsatorna közötti szélesedő csatornaszakasz is kielégíti (6. ábra). Gyakran bukón át jut a víz a medencébe (7. ábra), ez azonban csak kisebb vízhozamok esetén kedvező megoldás. Nagyobb sebességeknél (nagyobb átbukó vízhozamoknál) a víz nem oszlik el egyenletesen a medence szelvényében, a bukó mögött, a bemerülő vízsugár alatt pedig rendszerint nagy holttér keletkezik. Ilyen esetekben a bukó mögé elhelyezett gerebek rendszerint javítják a medence áramképét.