Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - V. Ivicsics Lajos: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése

116 Iticsics Lajos meghatározása céljából ismernünk kellene, hogy milyen tömör lesz a leülepedett iszap adott szemcseösszetétel és vízmélység esetén. Ha nagyobb töménységű víz ülepítésére kerül sor, figyelembe kellene venni, hogy a medencében — ha az öblítés nem folytonos — tulajdonképpen nem permanens áramlás keletkezik, tehát az átfolyási sebesség, a turbulencia mértéke stb. az idő függvényében is változik. Az eddigiek alapján a hosszanti átfolyású ülepítőmedencék hidraulikai méretezésénél előforduló kérdéseknek alábbi három csoportját jelölhetjük meg : I. Az ülepítőmedencék kedvező dramképének megvalósítása. Az ülepítőmedencék áramképével szemben támasztott követelmények, kielégítésük, valamint a különböző medencetípusok áramképeinek összehasonlítása. II. A hatásos medencehossz (L) meghatározása. Ezzel kapcsolatban a gömb, és a gömbtől eltérő alakú szemcsék nyugvó folyadékban érvényesülő ülepedési sebességének meghatározása, továbbá a turbulencia ülepedési sebességet módosító hatásának vizsgálata. A vázolt kérdések megoldására a deduktív módszerek, bár hatékony segítséget jelentenek, nem elégségesek. Fel kell használni mellettük az induktív, a kísérleti megfigyeléseken, mérési eredményeken alapuló eljárásokat is. A kísérleti eljárásokkal élnünk kell nemcsak az egyes részletkérdések vizsgálatánál, hanem az ülepítőmedencékkel kapcsolatos kérdések együttes tanulmányozásánál is. A harmadik kérdéscsoport tehát : III. Az ülepítőmedencék megfelelő alakjának és méreteinek meghatározására vonatkozó kismintakísérletekkel kapcsolatos számítások. A továbbiakban az I. csoportba foglalt kérdésekkel foglalkozunk. 1. AZ ÜLEPÍTŐMEDENCÉK ÁRAMKÉPÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az ülepítőmedencék áramképével szemben támasztott követelmények egy mondatban foglalhatók össze : A medencében létrejövő áramlási viszonyok feleljenek meg a hidraulikai méretezésnél alkalmazott feltevéseknek. A leggyakoribb feltevés, mint már az előzőkben említettük az, hogy az átfolyási sebesség (v) vektorának iránya, értelme és nagysága az ülepítési tér minden pontjában azonos és állandó. Ritkábban használatos az olyan méretezési mód, amelynél az egyenletes sebességeloszlástól eltérő, más meghatározott áramképet tételeznek fel. Pl. az egyik módszernél [11 ]* az a feltevés, hogy a medencébe bukón vagy csővezetéken át beömlő vízsugár csak a beömlési szelvénytől számított bizonyos út megtétele után terül szét a medence teljes mélységében, a kiömlési szelvény előtt pedig ismét összehúzódik. A sugáron kívül eső medencerészek az iilepítés szempontjából haszontalan holtterek. Annak az előzetes megítélése, hogy a majdan megépülő medencében valóban a feltételezett módon alakul-e az áramkép, nagyon nehéz, és előzetes kísérletek adatai nélkül a méretezésnél alkalmazott feltevések helyessége csupán a már megépült medencében végzett mérésekkel ellenőrizhető. A már meglevő ülepítőmedencék jelentős részének nem kielégítő működése, egyéb hibák mellett, főképpen az áramlási viszonyok nemkívánatos alakulásának, * A szögletes zárójelben levő számok az irodalomjegyzékre utalnak.