Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - II. Rácz Iván: Átmetszéses mederszabályozások a Rábán

66 Rácz Iván: vízállásoknál végzett vízhozammérés eredménye alapján más és más érdességi tényező adódik a Chézy képletből. Károlyi ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a hordalékmozgás befolyásolja az érdességi tényezőt. Visszatérve a hordalékmozgás jelenségeire, a 16. ábrán bemutatom, hogyan alakult a Rábának a nicki gáttól Rábasebesig terjedő szakaszán a mederanyag felső rétegének szemösszetétele a második átmetszés kifejlődése után. A mederanyagvizsgálatok 1953 nyarán készültek, kb. másfél évvel a Ragyogó-hídi és rábakecskédi híd feletti átmetszés megnyitása után. A Ragyogó-hídi átmetszés körüli felvételeket felesleges lenne itt részletezni, mert azon a szakaszon a mederanyag szemösszetétele a felette levő ikervári, és az alatta levő nicki duzzasztógát hatására alakult ki. Jellemző azonban a szemösszetétel változása a bemutatott szakaszon, mert az ábra itt, a Répceárapasztó csatorna beömlésétől eltekintve, az átmetszés hatását mutatja ki. Az átmetszés megnyitása és a felvétel között nem vonult le jelentősebb árhullám, amely eltüntette volna a régi és új mederszakasz közötti különbségeket. Ezért jól látjuk, hogy mennyivel durvább szemű a mederanyag az átmetszésben, mint akár alatta, akár felette. Felette, a 26. sz. szelvényben, kevésbé finom szemű, mivel ott a háborítatlan állapothoz viszonyítva sebességnövekedés és medermélyülés állott elő, ami által — nyilván — kisodródott a mederanyagból a finomabb szemek egy része. Az átmetszésből és a közvetlen felette levő szakaszból kimosott finomabb anyag pedig lerakódott az alatta levő szakaszon, amit puszta észlelés alapján (fürdés közben is) meg lehetett állapítani. Bizonyos idő múlva az átmetszés mederanyagösszetételt befolyásoló hatásának csökkenése, majd teljes eltűnése várható, amikorra a hordalékmozgás folyamatossága eltűnteti az átmetszés és a többi szakaszok szemösszetétele közötti különbséget. A hordalékmozgás okozta mcderalakulással kapcsolatban még arra szeretnénk választ kapni, hogy a 15a és b ábra szerkesztése alapján várható medermélyülésekből és feltöltődésekből mennyi következett be az átmetszések megnyitása óta. A mederfelvételek korlátolt pontossága és a szerkesztéssel kapott értékek aránylag csekély méretei miatt nem kaphatunk erre a kérdésre közvetlen választ. Ezért végeztem a szerkesztést a víz felszínére, és ezért lehet az ellenőrzést is csak a vízállások adatai alapján megkísérelni. A rábakecskédi híd feletti átmetszésnél különböző zavaró hatások miatt a vizsgálatot nem lehetett elvégezni. Több sikerrel biztatott a Pócza-kerti átmetszés ellenőrző vizsgálata. Itt a szerkesztés alapján 26 cm mederfeltöltődés és 4 cm mederlemélyülés, vagyis a két szélső vízmérce közötti vízszintkülönbség 30 cm-rel való csökkenése volt várható. Ezt a viszonylagos értéket nem befolyásolja az alatta levő átmetszés miatt bekövetkezett 2 cm medersüllyedés. Az átmetszés megnyitása után 5 hónap múlva a 8. ábrán jelölt 2. és 4. mérce közt 49 cm-rel csökkent a vízszínesés, az 1. és 5. mérce közt azonban még nem volt csökkenés észlelhető, sőt az eredeti vízszinttel közelítően azonos vízállásnál 5 cm esésnövekedé^t tapasztaltunk. Ez azzal magyarázható, hogy az átmetszésből származó hordalék kevés volt az alatta levő mederszakasz feltöltésére, a nyári kisvizek pedig szemmel láthatóan (erősen bemohosodott kavicsfenék) kevés hordalékot szállítottak. A két nagyobb téli árhullám azonban, az átmetszés erőteljes bővítésével egyidejűleg, hosszabb szakaszra terjesztette ki az esés-kiegyenlítődést. Az átmetszés két végén levő 2. és 4. mérce közt 14 cm eséscsökkenést, az 1. és 5. vízmérce közt pedig 33 cm eséscsökkenést észlel-