Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Ziegler: A jég elleni küzdelem 507 Az egyik jégtörő megsérült, a jégben szabaddá tett csatornát pedig a partról leváló jégtáblák újból elzárták. Ismét megkísérelték az elzáródott csatorna megnyitását robbantással, azonban ezúttal sem értek el eredményt. Március első napjaiban enyhe időjárás köszöntött be esővel és meleg széllel. Rövidesen megindult a hóolvadás okozta áradás. A közben korhadásnak indult jégtakaró megindulása bármely pillanatban várható volt. Március 1-én 22 órakor a torlasz egy része Schildorfnál már megindult, de rövidesen újra megakadt. Az egyik befagyott jégtörőnek időközben sikerült kitörnie és még a torlasz teljes megindulása előtt Lindau kikötőjében védelmet találnia. Március 2-án a reggeli órákban az áradás hatására az Inn torlasza teljes egészében megindult, és az egész jégtömeg ráúszott a tokolat alatti álló jégre. A vízállás ekkor Passaunál 735 cm-ig emelkedett. A jochensteini duzzasztó feletti 3 km-es szakaszon összetorlódott jégtömeg feltörését és leúsztatását a duzzasztó körzetében levő egyetlen jégtörő a felső táblák legnagyobb mértékű lesüllyesztése mellett sem tudta biztosítani és csak a duzzasztótáblák teljes felhúzása után, febr. 2-án délután indult meg az erőteljesebb zajlás. Időközben az itteni jégtörőnek is sikerült kikötőbe jutnia. A jégzajlás a turbinanyílásoknál nem okozott zavart, mert az előttük álló sértetlen jégpáncél a jeget a duzzasztónyílások felé terelte. A jég elvonulásával a passaui mérce vízállása néhány óra alatt 261 cm-t esett. Megemlítjük még, hogy az erőteljes olvadás hatására rövidesen újabb árhullám alakult ki, amely Passaunál a jeget megindító első árhullámnál jóval magasabban, 956 cm-rel tetőzött. A jéglevonulás tapasztalatai 1. A jégtörő hajók kényes része az állítható hajócsavar. Az ismertetett munkák során két esetben is megállt a munka a propeller törése miatt. 2. A jégtörök orrának kanálszerű kialakítása az ékszerű kiképzésnél kedvezőbbnek bizonyult. 3. Ugyancsak jól bevált a súly pontáthelyező lendítő berendezés. Hajtására célszerű segédmotort alkalmazni, hogy a főmotor fordulatszáma a berendezés üzeme alatt ne csökkenjen. 4. Minden esetben biztosítani kell a megbontott jég zavartalan leúszását, mert a bezárt jégtörő folyásiránt lefelé nem tud eredményesen dolgozni. A megnyitott csatornaszakasz alatt mindig kell egy jégtörőnek tartalékban lennie, amely a beállani akaró jeget újra megindítja. 5. Robbantással nem lehet gyors eredményt elérni, mert ha a nagy tömegben lerobbantott jég nem úszhat le, újra összetorlódik és összefagy. 6. Duzzasztóműnél a felső tábla lesüllyesztése még 2 m-es süllyesztésnél sem biztosít mindig kellő vízszínesést a jég leeresztésére. A vizsgált esetben csak a táblák teljes felhúzása segített. 7. A duzzasztómű tábláinak gyakori megmozdttása csak —10 C°-ig mentesít a befagyás ellen, annál nagyobb hidegben már fűteni kell. Fűtés nélkül a táblákra ráfagyó jég 30 — 40 cm vastagra is meghízik és a két tábla összecsúszását akadályozza. A duzzasztótáblák fűtésére táblaként 12 — 16 koksz-kosarat alkalmaztak, ezzel a jég leolvadását biztosítani tudták. A görgővezető síneket — táblánként 4 — 6 ember állandó munkájával — kézierővel tisztították meg a jégtől. 8. A turbinák előtt a simán befagyott jégpáncél a zajló jég terelésével jó szolgálatot tett. Közvetlen a gerebek előtt vágtak csak 1 m-nyi nyílást, amelyet a gerebtisztító állandó mozgatásával tartottak szabadon. 9. A hajózózsilipeknél a támkapukat egyenként 12 db 1000 wattos hősugárzóval melegítették, mert a propángáz égők a szűk térben levegőhiány miatt nem váltak be. Ezzel elérték, hogy a főbeeresztő nyílások és az elzárások mozgatószerkezete nem fagyott be és a jeget a kamrákba beeresztett vízzel a jég levonulása után zavartalanul meg lehetett bontani és leúsztatni. A támkapuk előtt egyébként a jégbe ugyancsak 1 m széles nyílást vágtak, hogy a kapukat a nyomástól mentesítsék. Ziegler Károly