Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Öntözés és vízeröhasznosítás Indiában 483 volna meg a nagy elöntéseket. A lefolyás hevességét az okozta, hogy a csapadékból a sok kopár, erdőtlen és denudált terület miatt igen kevés tárolódott a talajban (2. kép). Ezen kívül a Himálaja déli lejtőin lezúduló hordalékmennyiség is 2. kép. Denudált felszín a Damodar völgyben Hazaribagh közelében Picture 2. Eroded soil in the Damodar valley near Hazaribagh fokozta a kárt, mivel a Gangesba futó folyók már eddig is igen magasra töltötték fel medrüket. Az Indus völgyében is hasonló a helyzet. Itt is igen kevés az árvédelmi töltés, ezért nagyobb árvizek esetén a folyó középső szakaszán, Lahore és Multán között, nagyobb árvízkárok szoktak előállni (7. ábra). A mezőgazdasági termelés fokozottabb biztosítása érdekében lassan növelik az árvédelmi gátak hosszát, bár a nagyszabású, több milliárd m

3-es tározómedencéknek és rendszereknek a legutóbbi években megindított kiépítésével csökken az árvízvédelmi gátrendszer nagyobbmérvű fejlesztésének a szükségessége. Ezek a későbbiekben ismertetendő művek, a Bhakra-Nangal, Hirakud, Tungabhadragát és Damodar-völgyi művek stb., egyszerre több vízhasznosítási érdeket szolgálnak : az öntözésen és vízerőhasznosításon kívül az árvízhozamok jelentős csökkentését is. Az 1954. évi nagy árvízkárok hatására Központi Árvízvédelmi Hivatalt állítottak fel, amelynek feladata, hogy az eddig az egyes államok által végzett nem kielégítő árvízvédelmi munkákat nagyobb tudományos felkeszültséggel összehangolja. Ez a szervezet munkatervet dolgoz ki az árvízvédelmi munkák ütemezésére vonatkozóan is. 1 Vízügyi Közlemények — 6|24