Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

462 Mosonyi Emil 3. A duzzasztási görbe a parabola felett helyezkedik el, tehát a vízmélységek a számítottnál nagyobbak, a sebességek viszont a számítottnál kisebbek. A fentiek figyelembevételével az üzemanyagfogyasztást befolyásoló kedvező tényezők általában kiegyenlítik, sőt meghaladják a zsilipelési üzemanyagveszteség elhanyagolásából származó hibát. Vizsgáljuk meg, hogyan változik az időnyereség, lia a folyó középvízhozama olyan, hogy a vízlépcső felére csökken, vagyis h = 4,5 m. A duzzasztás határa L' = 45 km. Legyen a természetes vízálláshoz tartozó sodorbeli sebesség 1,45 m/s = 5,20 km/óra. A tényezők rendre : 3'

0

0+

4'

5

0 = 0,83, 3,00 + 3,00 + 3,00 У = 0,31. Ha a zsilipelési idő megváltoztatását figyelmen kívül hagyjuk, az időnyereség At, = —0,31 — 1,33 = 2,16 óra, 8 és mivel 2-90 1 '--8'-Т=0^ = 39Л Ór

a Ad II. A pontosabb eljárás szerint ugyanez a példa — a részleteket mellőzve — a (44) képlet alapján, a (43) képletcsoport, illetve a (16) és (35) jelű tényezők felhasználásával a következő eredményeket adja : Ô = 0,333, ß = 0,45, и = 0,15, p. = 2,34 és v = 1,44 tehát / = ~ + у 0,15 (2,34 arc tg 2,34 — 1,44 arc tg 1,44) Mivel arc tg 2,34 = 1,17 és arc tg 1,44 = 0,965, t = 22,50 + 1,69 (2,34 • 1,17 — 1,44 • 0,965) = 22,50 + 2,28 = 24,78 óra. Mivel duzzasztás nélkül 28,20 óra az utazási idő, az időnyereség 3,42 óra, ami a zsilipelési idő levonásával 7,4%-os időnyereséget, és teljes értékének figyelembevételével 12,1 %-os üzemanyagmegtakarítást jelent. Jóllehet az ezzel a pontos eljárással kapott értékek kisebbek, úgy vélem, hogy az 1, 2, 3 pontban felsorolt kedvező hatások miatt a tényleges megtakarítás a két eljárással számított értékek közé esik, sőt egyes esetekben inkább a közelítő eljárás eredményéhez esik közelebb. *