Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Folyami erőmüvek hatása a hajózásra 455 lia az (15

) helyettesítéssel élünk. Mivel pedig a< 1, nyilvánvaló, hogy At > 0, vagyis az oda-vissza utazás teljes ideje a duzzasztás következtében megrövidül. Más szóval : a duzzasztás a bögén belül mindig időnyereséget eredményez. Ha bevezetjük a ß = j (16) sebességi viszonyszámot, a (14) képlet a i»

0 = ßc helyettesítéssel a 2 L At = Л (17) с alakba írható, ahol Mivel a /, = — (19) с azt az időt jelenti, amely alatt а с sebességgel haladó hajó állóvízben tenné meg oda-vissza az L utat, a (17) egyenlet a At = A/„ (20) alakban is írható, másszóval az időnyereség arányos az állóvízi utazási idővel. A 3. ábra а A időnyereségi lényező változását tünteti fel a ß sebességi viszonyszám és a duzzasztás mértékét jellemző a duzzasztási tényező függvényében. Minél nagyobb a vízfolyás eredeti sebességének viszonylagos értéke, annál nagyobb а Л tényező, vagyis annál nagyobb az időnyereség. (Ha v

0 elérné а с nagyságát, az időnyereségnek nyilván végtelen nagynak kellene lennie, mert hiszen a v = с ellenáramban felfele haladva a hajó sohasem érhetné el a kitűzött célt). Az a tényező csökken a duzzasztás emelésével, а Л pedig ugyanakkor növekszik. Ha a = 0, akkor és ebben az esetben a в

2 2 L ő

2 (22

) a természetes vízfolyáson és az állóvízben szükséges utazási idő különbözetét adja meg, ami közvetlenül is igazolható.