Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

nagyságát az S = F tg ß (15a) összefüggésből számítja. A csúszási vizsgálat során az eredeti vízszint alatti talaj súlyát a y'

t = y

t — 1 vízalatti térfogatsúllyal kell számítani. Ugyanígy történhetik az árvédelmi töltések állékonyságának vizsgálata is, ha feltesszük, hogy a töltés testében folyamatos a szivárgás (27. ábra). A legfelső szivárgási vonal meghatározása jelent ekkor még külön feladatot, mely pl. Casagrande |16] vagy Pavlovszkij [17] módszerével oldható meg. Áramlási nyomást okozhat a rézsűben egy heves záporeső is. A rézsű fölötti területre, vagy töltés esetén a koronára hulló csapadék beszivárog a talajba, onnan azonban a legrövidebb úton eltávozni igyekszik, s így a rézsű felé tart. Ez a kifelé történő vízáramlás ugyanolyan áramlási nyomást hoz létre, mint a hirtelen vízlebocsátás és hatása ugyanazon módszerrel számítható. A legnagyobb a veszély akkor, ha a talaj áteresztőképessége kb. ugyanolyan nagyságrendű, mint a csapadék intenzitása. IIa azonkívül mégatalaj laza és könnyen összenyomható, az áramlási nyomáshoz még a pórusvíznyomás is hozzáadódik, amit a talaj összenyomódása idéz elő. A fenti hatások összegeződtek az 5. és 6'. képen bemutatott töltésromlásoknál. Rézsűik állékonysága 27 25. ábra. A rézsűre ható áramlási nyomás meghatározása Ohde szerint Fig. 25. Determination of the seepage pressure after Ohde 26. ábra. A rézsűre ható áramlási nyomás meghatározása Terzaghi — Peek szerint Fig. 2G. Determination of the seepage pressure after Terzaghi —Peck 27. ábra. Árvédelmi töltés állékonysági vizsgálata az áramlási nyomás figyelembevételével Fig. 27. Stability investigation of levee with consideration of seepage pressure