Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

380 Kisebb közlemények vetlen a vízválasztó környékén kezdődik. Ez jelenti a talajpusztulás legenyhébb formáját. A lefolyó vízcseppekből képződő barázdák a vízválasztótól nagyobb távolságra már erecskéket alkotnak és talajlemosást okoznak. Ez a folyamat egészen a vízfolyásig (vízmosásig) követhető. Itt észlelhetjük az erózió harmadik csoportjába tartozó part és jenékrombolásokat. Az erózió kifejlődését a legkönnyebben és a leggazdaságosabban a kezdeti állapotban lehet megakadályozni. A beavatkozások szükségességének és módjainak eldöntésére Csehország északnyugati részében, a Berounka folyó vízgyűjtőjében (Prága és Pilsen között) részletesen vizsgálták az eróziós jelenségeket. A vizsgált terület tengerszint feletti magassága 152 — 932 m között változil . az átlagos évi csapadék 578 mm. A terület 31,8%-át erdő borítja, a többi mezcgazdasági művelés alatt áll, illetve legelő. A talajnemek közül leggyakoribb a homokos-vályog és a vályog. A rendelkezésre álló adatok alapján megszerkesztettél az eróziótól szenvedő terület térképét. Kitűnt, hogy ennek az országrésznek 12%-ár. jelentkezik jelentősebb talajpusztulás. A vizsgálatokhoz 21 jellemző mintaterületet választottak ki és a vízgyűjtőterület határáról, a legnagyobb eróziós hatást mutató helyről, továbbá a lesodort anyag lerakodási helyéről talajmintákat vettek. A talajminták szemnagyság szerinti vizsgálatánál az I. táblázat fejrészében megadott kilenc osztályt vették alapul. I. táblázat A vizsgált talajminták szemeloszlása A talajminta száma 1. 11. ,1, IV. VVI. VI, VIII. IX. d - : 0,01 0,01—0,05 0,05—0,10 0,10—2,00 2-4 7-15 15—30 mm átmérőjű talajszemcsék súlyszázaléka : ftiőany-i mintaterület 1. 41,67 41,96 9,08 5,93 0,65 0,22 0,35 0,14 — 2. 39,94 44,16 9,68 5,37 0,66 0,11 0,08 — — 3. 33,89 30,50 7,41 19,85 3,99 1,22 1,61 1,53 — 4. 27,31 27,46 7,98 28,50 4,15 1,44 2,25 0,91 — Zdeslavi mintaterület 1. 19,98 15,48 4,20 33,72 15,66 4,39 2,96 3 Sí 2. 15,48 14,02 3,95 39,26 19,03 4,48 3,78 — — 3. 2,47 2,08 1,50 46,84 27,98 8,85 5,29 4,99 4. 20,91 39,74 24,94 11,29 0,57 0,44 0,42 0,14 1,5." Az I. táblázatban — szemléltetésképpen — a Prágától keletre fekvő Bican\cs a nyugatra levő Zdeslav-i mintaterület adatait foglaltam össze. A Bicany-i terület egyenletes lejtőjű, esése a vízválasztónál 3°, míg lefelé 6 —7

0-rt nő. Déli fekvésű, talaja középnehéz agyag, hossza 172 m. Az 1. talajmintát a vízgyűjtő határán, a 2. mintát ettől 30 m távolságban, a 3-at az eróziós tevékenység