Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
353 Salamin: A hóolvadásből származó belvízmennyiség nem, vagy gyakorlati igényeknek megfelelő egyszerű módon közvetlenül nem észlelhetők. Az elmondottaknak megfelelően a hőháztartási egyenlet minden egyes tagját olyan hőháztartást jellemző időjárási elemektől kell meghatároznunk, amelyeket sűrű észlelési hálózatban figyelnek meg, vagy amelyek észlelésének bevezetése nem kíván költséges berendezést, és maga az észlelés kisebb felkészültségű észlelővel is megvalósítható. Ilyen időjárási elemek a levegő hőmérséklete (a napi maximum, a nappal és az éjjel óráinak az átlaga), a hótakaró hőmérséklete, a nedvesség-tartalom vagy a páranyomás, a hó felületére sugárzott és róla visszasugárzott hőmennyiségek viszonya, a szél sebessége, a borultság nagysága stb. A legújabb kutatások különösképpen a levegő vízgőztartalmának a jelentőségét emelik ki. Ebből az elvből kiindulva külföldi kutatók számos közelítő összefüggést állapítottak meg, amilyeneket Szesztay Károly is ismertetett kandidátusi disszertációjában [20], (Bernard és Wilson tapasztalati összefüggése a levegőből hőkicserélődéssel átvett hőmennyiség és Light összefüggése ugyancsak a levegőből hőkicserélődéssel átvett, valamint a levegő vízgőztarlalmának cseppfolyósodásakor felszabaduló hőmennyiség által megolvasztott hólé meghatározására), vagy amilyenek például Müller H. G., Popov E. G. és Velikanova T. I. általános összefüggései [10, 14] a hórétegben átadott hőmennyiségeknek a kiszámítására. A felszabaduló hőmennyiség (H, gkal/em 3) ismeretében, figyelemmel a hó olvadási hőszükségletére, a keletkező hólé mennyisége (Л, mm) közelítően meghatározható : * = < 0 [mm]. (3) A hőháztartási vizsgálat további ismertetése nem célunk itt, csak példát mutatunk még be a hőháztartási vizsgálat során elérhető eredmények pontosságára. A Vatdáji Hidrológiai Kísérleti Telepen 1948 tavaszán az olvadás megindulásakor a hóban tárolt vízkészlet 140,4 mm, a hó térfogatsúlya 0,36 volt, vastagsága átlagosan elérte a 39 cin-t, és az olvadás április 1-én indult ineg. A vízzáró altalajú kísérleti területen végzett észlelések eredményeit az I. táblázatban foglaljuk össze [15]. I. táblázat — Tabelle 1. A hó olvadási folyamatának vizsgálata Untersuchung des Schneeschmelzvorgangs Számított I Mért A hólé keletkezésének Berechnete | Gemessene időpontja . . Tag der Entstehung des hóié-mennyiség Schmelzwassers Menge de s Schmelzwassers mm Különbség Abweichung mm 1948. ápr. 1. 2. 3. 4. 5. tí. 7. 8. 0 9,0 23,2 26,2 10,5 23,8 33,8 3,7 —2,1 —1,9 —4,7 —2,1 —8,9 —0,3 + 2,3 + 1,3 Összesen — Insgesamt 130,2 146,6 —16,4