Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

A HÓOLVADÁSBŐL SZÁRMÁZÓ BELVÍZMENNYISÉGEK SALAM IN PÁL a műszaki tudományok kandidátusa 551.578.47:626.86 Hóolvadáskor, jelentős őszi és téli előkészítő esőzés, vagy a nedves talaj megfagyása után, nagyobb mennyiségű belvíz keletkezik. A belvízmennyiség megállapításához meg kell ismernünk az olvadáskor keletkező hólé mennyiségét, és meg kell határoznunk lefolyó hányadát, ill. e célból a lefolyási tényező értékét [2, 7, 11, 13, 15, 18, 19, 21]. A hólé mennyiségének és a lefolyási tényezőnek meghatározására vonatkozó eljárásokat elsősorban a hazai vizsgálatok eredményeinek a felhasználásával mutatjuk be. A hólé mennyiségét, illetőleg a belőle másodpercenként lefolyó legnagyobb vízmennyiségeknek a területegységre vonatkoztatott értékét, az ún. fajlagos vízhozamot, hosszú ideig Korbély József [2, 7] tanulmánya nyomán, két feltétel alapján vettük figyelembe : 1. A téli hónapok (XI —

III.) során észlelt legnagyobb egyhavi csapadék fele 15 nap alatt legyen levezethető. 2. A téli hónapok (XI —

III.) során leesett csapadék egyharmada az ugyanezen idő folyamán előfordult fagymentes napok alatt legyen levezethető, amikor is fagymentes napnak csak a legalább 3 egymásután következő ilyen nap számítható. Azonban, amint Bogárdi János |2 j megállapította : „az említett két feltétel kielégítése egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a hóolvadásből és az esetleges egyidejű csapadékból a számítoLtnál nagyobb vízmennyiség ne keletkezliessék". Ennek megfelelően a hó olvadási jelenségeinek a felderítésére felmerült a korszerű hő- és vízháztartási vizsgálatok bevezetésének a szükségessége. A vizsgálatoknak egyik legjelentősebb része a hóréteg térfogatsúlyának a változására vonatkozott. Ezeket a vizsgálatokat két éve folytatjuk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. 1954-ben mintegy 2300, 1955-ben mintegy 1300 hómintát vettünk az ország különböző területein, hegységekben és síkságokon, részben folyamatosan, napról napra, részben egyes jellemző bő- vagy vízháztartási helyzetekben, elszigetelten. A kutató munkában résztvettek az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Vízépítéstani Tanszékének kutatóin kivül az Országos Meteorológiai Intézet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet kutatói, és számos adatot szolgáltattak a Vízügyi Igazgatóságok.