Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
320 Dr. Lászlóffy Woldemár 2. A folyamatos előrejelzés A folyamatos előrejelzés céljaira statisztikai összefüggést határozunk meg a felső és alsó szelvényben észlelt árhullámok áradó és apadó ágán egymásnak megfelelő vízállások között. Ha a két szelvény vízállásgörbéin egymásnak megfelelő szakaszokat egyenlő számú részre osztjuk, megkapjuk az összetartozó vízállásokat, amelyekre mércekapcsolatok szerkeszthetők. Ez esetben is szükség lehet a pillanatnyi lefolyási viszonyok jellemzésére alkalmas további változók bevezetésére. Ilyen lehet a mederszakaszon pillanatnyilag tárolt vízmennyiség (V 7, millió m 3). * IV. Az előrejelzési segédletek Az előrejelzés felsorolt mindennapos esetei is — amint láttuk — rendesen több változó egyidejű figyelembevételét kívánják meg. Amíg csak két változóról van szó, az összetartozó értékpárokat derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolva, közvetlen szemlélet alapján meghozhatjuk a kapcsolatot jellemző vonalat. Három változó esetén görbesereget szerkeszthetünk. További változók bevonása azonban már nehézségekkel jár. Ilyenkor numerikus megoldásra : korreláció-számításra gondolhatnánk. Több változó esetére azonban csak a lineáris korreláció számítási eljárása van kidolgozva, s ha ezt követnők, olyan elhanyagolást tennénk, amelynek megengedhetőségéről nem is alkothatnánk helyes képet. (A szórást kiszámíthatnók ugyan, de nem tűnne ki, hogy mekkora része van benne a lineáris összefüggés feltételezésének.) Még ennél is nagyobb, döntő hátránynak tekinthető azonban, hogy a numerikus eljárásnál eleve egyenlő súlyt tulajdonítunk valamennyi adatnak, holott hidrológiai vizsgálatoknál éppen az adatkészlet homogenitása az, amit nem szabad ellenőrzés nélkül feltételeznünk. A nomográfia régóta ismeri a többváltozós függvények ábrázolását. Az innen átvett koaxiális eljárás nyitotta meg a többváltozós összefüggések grafikus vizsgálatának lehetőségét, amellyel a következőkben leírt jó eredményekre jutottunk [8]. Elsőként a Szesztay Károly által a Duna Krems—Mohács viszonylatára kidolgozott kapcsolatot mutatom be. A két állomás távolsága kereken 560 km, az átlagos levonulási idő t = 6,5 nap. A nagy távolság miatt természetesen a meder teltségét is figyelembe kell venni. Ezért az elsőként megszerkesztett, és túlságosan laza összefüggést adó H a = / (Hf) kétváltozós kapcsolatot (amelynek bemutatását feleslegesnek vélem), liáromváltozós kapcsolattal váltottuk fel. A H a=f(H f,H a o) összefüggés megszerkesztésénél azonban nehézséget okozhat, hogy az összetartozó Hf és H a a egymáshoz rendesen közelálló számértékek, és ezért a harmadik változó jellemzésére szolgáló görbék csaknem vízszintesek, ami a segédletek használatát bizonytalanná teszi. Szesztay Károly ezért a gyakorlatban kényelmesebb n„ = / [H f, (Hf — H o 0) ] (2a)
