Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
318 Dr. Lászlóffy Woldemár A háború után a tiszalöki vízlépcső építésével, majd. ^„visegrádi dunai vízlépcső tervezésével kapcsolatban merült fel újra az előrejelzés kérdése. 1950-ben iJíszlóffy Woldemár szerkesztett a tiszai árvizek előrejelzésére szolgáló új segédleteket [6], de eljárása a gyakorlatban túlságosan nehézkesnek bizonyult. Csak 1954-ben jutottunk oda, högy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végre napirendjére tűzhette az előrejelzések fejlesztésének kérdését. A kutatómunka ma Szesztay Károly vezetésével folyik, aki a hidrológiai előrejelzés népgazdasági szempontból rendkívül fontos kérdéséről készítette kandidátusi értekezését [7]. II. A hidrológiai előrejelzések feladatköre A megoldásra váró feladat igen nagyarányú, sokrétű, és ezen kívül folytonosan bővül. Az 1955. év elején még csak a dunai árhullámoknak a felső-dunai vízállások alapján történő előrejelzése szerepelt a kutatóintézet munkatervében. Rövidesen már arról volt szó, hogy növelni kell az előrejelzés időelőnyét a felsődunai vízgyűjtőre lehullott csapadék- és más meteorológiai adatok segítségével. A legutóbbi dunai és tiszai nyári árvizek arra figyelmeztetnek, hogy foglalkoznunk kell a hullámterek elöntésének előrejelzésével. Folyami vízlépcsőink építése, és általában a vízgazdálkodás rohamos fejlődése folytán előrejelzéseket kell adni a duzzasztóművek szelvényére, hogy ezáltal biztosítsuk a zsiliptáblák okszerű kezelését. A nagyfokú iparosodás folytán olyan kisebb folyók benépesült völgyében is szükség volna az árvizek előrejelzésére — természetesen csapadékadatok alapján —, ahol a múltban ilyen igény fel sem merült. A hajózás elvárja, hogy a 2—4 napra szóló folyamatos előrejelzéseken kívül 8—10 napos kisvízi előrejelzéseket is adjuak..a.,Duaa.vaskapui szakaszára vonatkozóan. És természetesen a vízgazdálkodás valamennyi ága sürgeti а hosszúidejű" előrejelzésre irányuló kutatásokat. Ha mindezen kívül figyelembe vesszük, hogy az előrejelzés a hidrológia legösszetettebb feladata, és nemcsak tudományos szempontból nehéz, hanem óriási adatanyag feldolgozását is kívánja, nyilvánvaló, hogy a felsorolt igények kielégítése több-éves« munkát.kíván.- A rutinmunkát, módszertani vizsgálatoknak kell megelőznie, hiszen olyan megoldásokat kell találni, amelyek az előrejelzés mindennapi gyakorlatában a legkisebb idő- és munkaáldozat árán a legmegbízhatóbb eredményeket adják. III. A várható vízállások előrejelzése a felsőbb állomások vízállásjelentései alapján A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben folyó munkálatok tág köréből a következőkben az előrejelzés egyetlen, de talán legfontosabb esetét, a folyó felső szakaszán már kialakult árhullámból való előrejelzést emelem ki. Az előrejelzés 1. vagy az alsó szakasz valamely szelvényében várható tetőzések magasságának és időpontjának megadására szorítkozik, vagy 2. folyamatos, tehát kiterjed az áradó és az apadó vizekre is. 1. A tetőzések előrejelzése a) A tetőzés várható magasságának előrejelzésében a különböző árhullámoknak a felső vízmércén a t = 0 időpontban észlelt H í o, illetőleg az alsó mércén a t = t idő múlva bekövetkezett H n l tetőzése között kimutatható tapasz-
