Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
298 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa értékes eredményei fölött érzett örömét —, köszönetet mondott a külföldi küldötteknek a sikert elősegítő tevékeny közreműködésükért, és hozzászólásokat kért a tudományos együttműködésre vonatkozó javaslatokhoz. SALAM IN PÁL egyetemi docens igen hasznosnak látná a lengyel vízrajzi intézet szoros bekapcsolását a dunavölgyi államok munkájába, mivel a lengyel síkságon végrehajtott vízháztartási tanulmányok — így például a hóvizsgálatok is — a Dunamedence alföldi vízháztartási problémáival elég szoros rokonságban vannak. PETROVIÓ R. (Jugoszlávia) hangsúlyozta a vízrajzi együttműködés nagy jelentőségét. Az itt élő népek különféle nyelveken és sok helyen szétszórva közölték és közlik a Dunára vonatkozó adatokat. Ezeknek az összefoglalása igen fontos volna. Az együttműködésre kitűnő lehetőség kínálkoznék a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség legközelebbi, 1956. évi dijoni ülésén. A Geodéziai és Geofizikai Unió legközelebbi közgyűlését ugyanis Argentínában fogják megtartani, és félő, hogy a nagy távolság miatt a dunai államok képviselői nem mind vehetnek részt rajta. Ismeretes, hogy a Kajna vízgyűjtőjére vonatkozóan az együttműködés már létrejött, és az Unió az UNESCO támogatásával egy a Dunáról szóló ilyen kiadványt is ki tudna adni. A magyar vízrajzi szolgálat, mint kezdeményező, körlevélben hívhatná fel az összes környező államok érdekeltjeit a kiadványban való közreműködésre. DR. KHESSER W. (Ausztria) hivatkozik arra a közismert tapasztajatra, hogy az általánosságban mozgó határozatokat nem szokták megvalósítani. Éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a kongresszus határozata egészen konkrétan legyen megfogalmazva. A Magyar Tudományos Akadémia a kongresszusról készítendő összefoglaló végén tegyen javaslatot a dunai államok hidrológiai szolgálatai közötti szoros együttműködésre. Ezt a javaslatot a kongresszuson résztvett országok kormányai elé lehetne terjeszteni, s bizonyos, hogy az érdekelt kormányok el is fogadnák. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió, ill. a kebelében működő Hidrológiai Szövetség általánosságban műveli a tudományszakot, míg a Dunamedencén belüli együttműködés a konkrét helyi kérdésekre vonatkoznék. Ez a munka kiegészítené a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség munkáját, de attól függetlenül szükséges. Átfedésről nem lehet beszélni. A továbbiakban ajánlotta dr. Kresser : javasolja a kongresszus a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy éppen a magyar hidrológusok által elért nagy eredményekre, és az általuk kivívott nagy megbecsülésre tekintettel a létrehívandó szervezet székhelye Budapesten legyen. A továbbiakban minden évben, vagy minden második évben a résztvevő államok valamelyikében összejövetelt lehetne rendezni, amelyen megvitatnák a legfontosabb kérdéseket. MATEESCU C. akadémikus (Románia) szerint a dunavölgyi országok szoros kapcsolata miatt és a Duna nemzetközi jelentőségénél fogva már régóta szükségesnek látszott a javasolt tudományos együttműködés, annál is inkább, mert minden vízimunkálat, amelyet a Dunamedencében végrehajtanak, többé vagy kevésbé érinti a szomszédos országokat is. Mielőbb ki kellene mondani, hogy az egyes országokban folyó tanulmányok és kutatások a szoros együttműködés elve alapján végeztessenek. A román küldöttek a kongresszus határozatából születő javaslatokat a Román Tudományos Akadémia elé és a Román Népköztársaság gazdasági vezetői elé fogják terjeszteni. Kívánatos lenne, hogy a javaslat határozottan foglalkozzék az együttműködés szervével és tartalmazza működési szabályzatának tervét is. Ezután M о s о n y i Emil elnök kérdésére a kongresszus egyhangú határozattal megbízza a rendezőséget azzal, hogy az elhangzott javaslatokat összefoglalja és a további lépések érdekében a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége elé terjessze. A hozzászólásokból és részjavaslatokból ugyanis eléggé szabatos elgondolás alakult ki arra vonatkozóan, hogy az érintett államok, éspedig nemcsak a
