Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
294 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa Többen utaltak bizonyos morfológiai kutatások szükségességére. Nem elég a beépített műszerek morfológiai hatásával foglalkozni. Kutatni kell az élő vízfolyások mederalakulásának törvényszerűségét is, mert még elég sok a természetes állapotában levő vízfolyásunk. A Mississippire vonatkozó nagyszabású, közismert Friedkin-féle kísérletek homogén anyagban folytak, és ezért eredményeik a mi hazai viszonyainkra nem vonatkoztathatók mindenben. Egyes magyar folyóknál ugyanis, mint a Rába vagy a Hernád, a meder anyaga kettős rétegződésű : felső része lebegtetett hordalékból ülepedett, alsó része durvább görgetett hordalék. Ez a kétrétegű elhelyezkedés lényegesen különböző mederalakulásra vezet, amit megerősít az is, hogy a vicksburgi kísérletek nem tudtak felfedni olyan mederalakulási jelenségeket, amilyenek a mi folyóinkon találhatók. Ezért az egyes műtárgyakkal kapcsolatos kísérletek mellett elvi kísérleteket is kell végezni a kétrétegű mederanyag-elrendeződés hatásainak felderítésére. DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet): A csehszlovák hidrológiai kutatásoknak Dub professzor által ismertetett eredményei nagy segítséget jelentettek a magyarországi vízkészlet-feltárásban. A fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térképek görbéi igen jól csatlakoztak. A vízfolyások vízjárás szerinti osztályozására, ahogyan 40 éves észlelési sorok feldolgozásával Dub professzor Szlovákia vízfolyásaira elvégezte, hazánkban még nem került sor, de a módszert követendőnek tartjuk. A kongresszus a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkakörének csak egy részével, a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatásokkal, foglalkozott. Ezért nem tárgyalták az előadók a hozzászólásokban többször érintett vízminőségi, szivárgási és talajvíz-kérdéseket, amelyekkel az Intézet II. és III. osztálya foglalkozik behatóan. Petrovic R. felszólalása alátámasztotta azt a véleményt, hogy az erózió folytán pusztuló kopár területeket csak a művelési ágak és ezért a lakosság életformájának teljes megváltoztatásával lehet sikeresen megmenteni. Kovács György előadása és Mosonyi Emil hozzászólása az érdekelt tervezők szava volt a vízrajzi szolgálat fejlesztése érdekében, amely éppen ezért értékes segítséget jelent. VI. AZ ÜNNEPÉLYES ZÁRÓ ÜLÉS Az ülés első részében MENKELJ M. F., a műszaki tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának képviselője számolt be KRICKIJ SZ. N.-nel, a műszaki tudományok doktorával közösen összeállított A tározómedencék hi<lroIó(|iai méretezésének néhány elméleti kérdése című munkájáról. 1 1 A felszíni vízkészletek számbavételéhez ci folyók évi (vagy más időszakra vonatkoztatott) teljes vízszállításának valószínűségi görbéi szolgálnak kiindulásul. A tározómedencék tervezésének előmunkálatai során meg kell határoznunk, hogy a különböző mértékű vízhiány milyen mértékű kárt okoz a fogyasztóknak. Ennek a vizsgálatnak az eredményei lényegesen befolyásolják a tározómedence fő méreteit és a tarozás üzemi követelményeit. A fogyasztás hiány nélküli kielégítésének valószínű időtartamát a tervezéshez alapul vett mértékadó valószínűség szabja meg, melyet a Szovjetunióban szabályzatok rögzítenek. A tározómedencék hidrológiai mérelezésére és üzemük megbízhatóságának vizsgálatára a szerzők az 1930-as években valószínűségszámítási módszereket dolgoztak ki. 1 2 Az elméleti vizsgálatok végered1 1 A tanulmány „Elmélet vizsgálatok a folyók vízjárásának szabályozásáról és vízkészletük hasznosítása" címen a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei XIX. kötetének 4. füzetében jelent meg. (Bp. 1956.) l s Az eljárás elméleti alapjai és a hazai módszerekkel való összehasonlítása megtalálható Szesztay Károly számpéldával kísért tanulmányában a Hidrológiai Közlöny 1952. évi 7 —8. számában „A sokéves tározótér-szükséglet meghatározása Kriekij Sz. N. és Menkelj M. F. statisztikai módszerével" címen.
