Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Rézsűk állékonysága

8 Kézdi Árpád: 3. Rézsűk állékonyságát befolyásoló hatások A következőkben részletesebben bemutatok néhány olyan tényezőt, amelyek bizonyos körülmények között, rézsűállékonysági kérdésekben a talaj belső ellenállásai mellett döntő szerepet játszhatnak. 3.1 Földrengés hatása Hirtelen földlökések vagy robbantások veszélyes csúszások okozói lehetnek. A rezgést kiváltó impulzus rendszerint periodikus, mely minden felszíni tárgyra kényszerített rezgésként hat. A rezgési gócból longitudinális, transzverzális és különféle felszíni hullámok indulnak ki. Legfontosabbak a horizontális rezgések. Hatásukra egy-egy lehetséges csúszólapon (ahol v értéke viszonylag a legkisebb) a nyírószilárdság értéke annyira csökkenhet, hogy csúszás következik be. A földrengés intenzitását a n

g = bfo viszonyszámmal jellemezhetjük, ahol b a földrengés következtében fellépő legnagyobb vízszintes gyorsulás, g pedig a nehézségi gyorsulás. n

g értékének megbecslése úgy történhetik, hogy a szeizmogramot szabad, harmonikus rezgésképpel helyettesítjük. Az út-idő görbéből a gyorsulás már számítható, vagy kétszeres grafikus differenciálással kapható. n

g számszerű értékére az alábbi tapasztalatok lehetnek irányadók : súlyos földrengés n

g = 0,1 heves, romboló földrengés n

g = 0,25 katasztrofális földrengés n

g = 0,5 A különböző talajfajták közül földrengés hatásával szemben azok a legérzékenyebbek, amelyeknek szemcséi viszonylag kevés pontban érintkeznek egymással — mint pl. a laza homok, az átgyúrás hatására erős szilárdságcsökkenést szenvedő érzékeny agyag —, ill. azok, amelyekben a szemcsék közötti kötőerő gyenge —, pl. a lösz vagy kicsiny relatív nedvességű homok. Egy esetleges földrengésnek a rézsűre való hatása a 1-5. ábrán bemutatott módon becsülhető meg. Természetes dolog, hogy csak durva becslésről lehet szó. A földlökés előtt a csúszással szembeni biztonság tényezője [a (3) egyenlet definíciója szerint] : tLR ahol t az átlagos nyírási ellenállás. A földrengés vízszintes tömegerőt hoz létre, amelynek eredője H = n

g G nagyságú, s a lecsúszó tömeg súlypontjában támad. A csúszást előidéző erők nyomatéka tehát n„ G d értékkel nő. Az új biztonsági tényező : _ tLR G a + n

g G d A vizsgálat a vektorpoligonális módszerrel is elvégezhető; ezt mutatja be az ábra. Földrengés hatása nélkül К értékű kohézió biztosítani tudja az állékonyságot. А Я erő figyelembevételével már K

x értékre van szükség. Még nagyobbra adódik a szükséges kohézió (K'J, ha számítunk arra is, hogy a talaj súrlódási szöge a hirtelen rázkódtatások következtében nagymértékben csökken.