Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

278 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa A valószínűségszámítást mindig hidrológiai tanulmánynak kell kísérnie, és ajánlatos a számítást grafikus eljárással kiegészíteni. Fontos töltésszakaszoknál érdemes megvizsgálni, hogy a fizikailag lehetséges legnagyobb víz, vagyis a legkedvezőtlenebb összetalálkozások feltételezésével előálló árvíz magassága (maximum maximorum) hogyan viszonylanék a töltés magasságához, gyakorlatilag ki lehetne-e védeni pusztításait. A magyar hidrológiai kutatás egyik fontos célja a töltések biztonságának a vázolt szempontok szerinti megvizsgálása, hogy ezzel az árvédelmi művek tervszerű fejlesztéséhez irányelveket és egységes szempontokat adjon. DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) A liazai árvíz-előrejelzések tökéletesítése című előadásában ismertette az Országos Vízjelző Szolgálat történeti jejlődését. Majd kiragadta a tárgykör számos feladata közül a felsőbb folyószakaszon bekövetkezett tetőzésből az alsóbb állomáson várható tetőzésre való következtetés esetét, és bemutatta a S z e s zt a y Károly kidolgozta grafikus eljárást, amellyel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet új előrejelzési segédletei készülnek. Végül rámutatott az előrejelzési szolgálat fejlődésének feltételeire.

5 MARCSINKOV B. A. professzor, a Bolgár Tudományos Akadémia képviselője A szárnnyal végzett sebességmérések egyszerűsített eljárásairól tartott előadásában

6 azokkal a vízhozammérési módszerekkel foglalkozott, amelyeket Bulgária sajátos viszonyaira dolgozott ki. A rendkívül sebes hegyi folyókon egyrészt rövid idő alatt kell elvégezni a méréseket, mert a vízszint igen gyorsan változik, másrészt a hordalék miatt nehéz fenékig terjedő mérést végezni. Foglalkozott egyrészt a szelvény vízszintes metszeteiben uralkodó középsebességnek a szelvény középsebességhez való viszonyával, másrészt a szárnymérés ún. egy-, két- és három-pont módszerével. Eredményei szerint 1. a függélyes H mélységének 0,3-ében mért sebességnek a függély-középsebességhez való viszonya kevésbé ingadozó érték, mint az általában ajánlott 0,6 H mélységben mért értéké ; 2. két pontban való mérésnél megfelel az irodalomban ajánlott 0,2 és 0,8 H mélységben mért sebesség középértéke, de a sebes hegyi folyókra a szerző a felszíni és 0,3 mélységben mért sebességnek a függély-középsebességgel való összefüggését is meghatározta ; 3. az ún. 3-pont módszer a 0,6 H mélységben mért sebesség kétszeres súllyal való számbavételével, a fentebb említett nagy szórás miatt, nem ajánlatos. Az ülésszak második részében a három előadást összevontan vitatták meg, A hozzászólásokat időrendben közöljük : MATEESCU C. akadémikus (Románia) megemlíti, hogy a mértékadó árvízszín kérdésével Romániában 50 évvel ezelőtt foglalkoztak először, amikor megkezdték a Duna árvízvédelmi töltéseinek építését, és a nyári gátak és a teljes ármentesítés között kellett választani. A vélemények igen eltérőek voltak, és végül is a 5 A tanulmány teljes szövege füzetünk más helyén olvasható. • Lásd: A MTA Műszaki Tudománvok Osztálya Közleményei, XIX. kötet 4. füzet, Budapest 1956.