Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

III. Ármentesítés és árvízvédelem 277 III. AZ ÁRMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM VÍZRAJZI KÉRDÉSEI A harmadik szakülés napirendjére eredetileg két előadás volt kitűzve. Károlyi Zoltáné az árvédelmi művek méretezésére mértékadó árvízszínek meghatározásáról, és Lászlóffy Woldemáré az árvízjelzés és előrejelzés kérdéseiről. Harmadik előadásként a Bolgár Tudományos Akadémia küldöttjének, Marcsinkov В. Л. professzornak, az árvízhozamok meghatározása szempontjából is fontos hidrometriai tárgyú beszámolóját tűzte a rendezőség napirendre, és ezt követték a következőkben részletesebben ismertetendő hozzászólások. KÁROLYI ZOLTÁN, a műszaki tudományok kandidátusa (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel) Folyóink mértékadó árvízszintje c. előadását a következőkben foglaljuk össze :

4 Az ,,eddig észlelt" legmagasabb árvízszín, amelyet a múltban a töltések magassága szempontjából mértékadónak tekintettek, folyamatos kiigazításra szorult. E célból már a múltban is többféle tanulmány készült : 1. Töltésszakadás esetén meghatározták azt a magasságot, amelyre a víz szakadás nélkül emelkedett volna. 2. Újabb területek ármentesitése, vagy más beavatkozás esetén a várható emelkedést hidraulikai számítással határozták meg. 3. Mederemelkedés esetén mércekapcsolatok, a keresztszelvények változása stb. alapján következtettek az árvízszínemelkedés ütemére. 4. Jégtorlódásos szakaszokon az észlelt legmagasabb vízszínek burkoló vonalához nagyobb magassági biztonságot adtak, meri jeges árvíznél nincs idő nyúlgát-építésre. Új szemléletet adott a kérdésnek a matematikai statisztikának a hidrológiában való alkalmazása. A valószínüségszámttással megállapítható a meghatározott gyakoriságú éirvízszín, és így megvalósítható az egyenlő biztonság elve, a töltés-erősítések sürgősségi sorrendje, továbbá gazdasági mérlegelés alapján a töltés magassága. Az eddig végzett számítások azonban a maie m a t i к a i s t al i s z t i к a i módszer alkalmazásával kapcsolatban óvatosságra i n t en e k. A valószínűségi görbe extrapolálása nagyon bizonytalan és nincs bebizonyítva az alapulvett eloszlási függvények hidrológiai jogosultsága sem. Célszerű volna olyan matematikai összefüggést keresni, amely a kis valószínűségű értékek felé nagyobb görbületü valószínűségi vonalat ad, miáltal fokozottabban lehetne szolgálni a biztonságot. Vizsgáltuk, hogy mekkora hibát kövelünk el, ha a vízhozamok helyett a v i zá 11 ás о к alapján végezzük el a valószínűségszcunítást. Zárt, egységes árvízi szelvény esetén alig volt eltérés, a széles hullámterű szelvényekre adódó eltérések pedig az árvízi biztonság javéira estek, tehéit a víz állá so к h a s z n ál at a b i z о n y о s esetekben megengedhetőnek látszik. A vizsgálat alapjául szolgáló adatsor homogénitása alapvető feltétele a számításoknak. Ezért a vizsgált m é г с e s z e l v é n y állandósága mindig beható tanulmányozást kíván. * Az előadás teljes szüvt-ge a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Közleményeiben jelent meg (XIX. kötet, 4. füzet, Ир. 1956.) 18* П