Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

II. Hajózás és folyószabályozás 271 dalékhozam közölt megállapított. Vizsgálataiból kitűnik, hogy a vízmélyséy és a mederállandósági tényező változása ellentétes jellegű. A változás ellentétes jellege különösen a felsorolt tényezők idő szerinti differenciálhányadosának időbeli változásánál szembetűnő. A hordalékhozam növekedésével — amint várható is — csökken a mederállandósági tényező értéke. Az ülés második előadója, TŐR Y KÁLMÁN, (Országos Vízügyi Főigazgatóság) c. előadásában egyrészt a magyarországi dunaszakasz jégviszonyaira vonatkozó statisztikai megállapításukat foglalta össze, másrészt kimutatta, hogy miért nincsenek — a Dunával ellentétben — jeges árvizek a Tiszán. Előadásának második részében a Felső-Duna gázlóviszonyaival és a reájuk vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozott. A csúcsgázló, az átlagos mélységhiány, ill. a gázlórosszasági mérték fogalmának bevezetésével sikerült a folyók egyes szakaszainak hajózási szempontból való jellemzésére alkalmas mérőszámot megállapítani, amelynek időbeli változása híven tükrözi a folyószabályozási munkák eredményességél, ill. elhanyagolásuknak káros következményeit.

3 A két előadást követő vitában a következő hozzászólások hangzottak el : DÇBSKI K. professzor (Varsó): A Lohtin-féle mederállandósági paraméter nem általános érvényű, hanem olyan esetre vonatkozik, amikor nem vesszük figyelembe a víz mélységét. A Bogárdi által végső formában kialakított képlet helyes, és megerősíti a mi régi számításainkat. NÉMETH ENDRE, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár : ,,A hordalékmozgás annyiféle tényezőtől függ, hogy valamennyit figyelembe venni - mai tudásunk mellett — nem lehet. Ezért a hordalékmozgással kapcsolatos kérdésekre induktív és deduktív módszerekkel igyekszünk közelítő megoldásokat keresni. A deduktív eljárásnál egész sor egyszerűsítő feltevés alapján a jelenségnek bizonyos modelljét készítjük el, ezt tanulmányozzuk, és a belőle levont következtetéseinket az induktív eljárással, tapasztalattal ellenőrizzük. Sajnos, igen sokszor paradoxonra jutunk, ami azonban végeredményben nem baj, mert a paradoxon megmutatja, hogy milyen irányban kell javítanunk eljárásunkat. Ц A hordalékmozgással kapcsolatban legelsőnek a hordalékmozgató erőt közelítettük meg — ez a fogalom Du Bois óta közismert —,majd keresték a hordalékszállítás, a hordalékhozam kapcsolatát vele, és más tényezőkkel. Ezeknek a kutatásoknak mintegy végeredménye, csúcseredménye lenne a mederállandóság feltételeinek megállapítása. Vizsgálataink ugyanis oda irányulnak, hogy olyan medret állítsunk elő, amsly azután változatlan maradjon, se hordaléklerakódás, se kimosás ne módosítsa. Természetes, hogy amikor ezt a feladatot meg akarjuk oldani, új fogalmakat vezetünk be, és ilyen a mederállandósági tényező, amelyre vonatkozóan Lohtin, Bogárdi és Dçbski állított fel képletet. A szóban forgó három képlet szoros rokonságban áll egymással. A Lohtin-té\e paraméter ugyanis, abban az alakjában, ahogyan Bogárdi felírta, a hordalék-szemátmérőre vonatkoztatott Froude-féle szám reciprokjával arányos mennyiség : A magyar víziutak jéy- és yázlóviszonyai a «0 Fr A Bogárdi-féle paraméter ' A tanulmány teljes szövegét folyóiratunknak ebben a számában köz öljük.