Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

2 74 A vízrajzi szolgálat jubileumi kongresszusa Országunk sok részén, elsősorban a Dunántúl bányavidékein az a helyzet, hogy az ipari víz beszerzésénél nemcsak a vízrajzi kutatás primer érdeklődési körébe tartozó felszíni vizeket kell tekintetbe venni, hanem a mélyszinti vizeket, elsősor­ban a karsztvizeket is. Ennek oka egyrészt az, hogy a felszíni vizek az igények kielégí­tésére legtöbbször nem elegendőek, másrészt az is, hogy a bányászat — üzemének fenn­tartása érdekében — sok helyütt mind nagyobb és nagyobb vízmennyiségeket kényte­len a felszínre hozni. Vízigényes ipartelepeink tervezésénél egész sor olyan adatra van szükség, amelyet számunkra a vízrajzi kutatás nyújt. Megbízhatóan, hosszú évekre visszamenően, ismer­nünk kell azokat a vízfolyásoknak a vízjárását, amelyekből a vízellátást ter­vezzük. A vízjárási adatok mellett az ipari tervezés szempontjából nagy jelentőségű a tech­nológiai folyamatban használt víz hordaléktól való előzetes megtisztítása. Ezért igen fontos és szükséges, hogy a vízfolyások hordalékviszonyairól minél nagyobb számú, minél hosszabb időre vonatkozó és kellően megbízható adatunk legyen. A telephely kiválasztásánál, a mély és magas építmények megtervezésénél igen fontos a talajvízszint időbeli változásának, valamint legmagasabb és legmé­lyebb állásának ismerete. De szükség van rá egyes esetekben az üzembe helyezés után is, különösen ott, ahol a vízellátás nem támaszkodhat túlságosan nagy tartalé­kokra. Csak néhány szóval említem meg, hogy az ipartelepek vízgazdálkodásában ugyan­csak rendkívül fontos szennyvízelvezetés helyes megtervezésénél is jelentős szerep jut a vízrajzi kutatásnak. A minimális vízhozamoknak és tartósságuknak döntő része van abban, hogy milyen szennyvíztisztító berendezést kell a tervezőnek választa­nia. Uj feladatként jelentkeznek az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatban a közeljövőben felmerülő vízgazdálkodási kérdések, mint a rádió aktivitással fertőzött hűtő- és szennyvizek elvezetése, vagy iín. rádióaktív salakok, sugárzó anyagok ártalmat­lan elhelyezése, hogy a környezetre még a talajvizek útján se hathassanak károsan. Külön kell szólnunk a sajnos még gyermekcipőkben járó vízienergia hasz­nos í t á s r ó l, amely iparág természeténél fogva a legszorosabban kapcsolatos a folyók vízjárásával. Az ezzel kapcsolatos feladatok közül csak példaként említhetem, mint a vízrajzi szolgálat adatain alapuló műszaki feladatot, a folyami vízierőmüvek ter­vezésénél szükséges duzzaszt á si görbék előzetes megbízható megállapítá­sát, az ehhez szükséges vízszínrögzítéseket, a duzzasztás okozta talajvízszint-emelkedés, ill. oldalcsatornás erőműveknél a fellépő talajvízszinsiillyedés mértékének előzetes megállapítását, az ezáltal esetleg bekövetkező károknak becslését stb. Különösen fontos a vízierőhasznosítás létesítményeinél a pontos vízállás­előrejelzés. A néhány napos előrejelzés jelentőségét azonban energiagazdasági szempontból messze meghaladná a hosszú időre szóló előrejelzés. Ha ugyanis mód volna arra, hogy a vízhozamokat csak megközelítő pontossággal is néhány hónapra előre meg­határozhassuk, lehetővé válna, hogy a vízierőművek gépi berendezéseinek nagy-javí­tását a kis vízhozamú időszakokban energiaveszteség nélkül hajtsuk végre, illetve az is, hogy a vízierőmüvekkel közös hálózatra dolgozó hőerőművek gépi berendezéseit a bővizű időszakokban tartsuk karban, amikor a vízerőmű kapacitása pótolja a hőerőmű álló gépeinek teljesítményét. Végül még egy kérdés, melynek végrehajtása ugyan nem a vízrajzi szolgálat fel­adata, de amelyben a közreműködése, eddigi tapasztalatainak, meglevő felszerelésének felhasználása célszerű és kívánatos. Ez megépült ipari vízkivételeink és vízerőmű­veink üzemvízmennyiségének mérése . Az ellenőrző mérések végre­hajtása az erőművek feladata, de a mérési módszer kidolgozásához szükséges a víz­rajzi szolgálat segítsége. Mindezekért az ipar azt várja a vízrajzi kutatástól, hogy az ipartelepek telepítéséhez és tervezéséhez szükséges vízrajzi adatok gyűjtését és kutatásokat fokozott mér­tékben folytassa, és folyamatosan terjessze ki az ország egész területére, továbbá biztosítsa az egyes ipartelepek működésének biztonságát szolgáló, illetve gazdaságos­ságát fokozó vízállás- és vízhozam-előrejelzések módszereinek a jelenleginél hosszabb időszakra terjedő és megbízhatóbb kidolgozását."

Next

/
Thumbnails
Contents