Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)
2. füzet - VII. Kisebb közlemények
Kovács Z.: Ontözőcsatornák burkolása 245 hosszú, 1,5 — 2 m kerületű csatornaszakasz burkolását is elvégzi az öntőforma. A burkolatok vastagsága általában 4 — 8 cm. A kisebb csatornákat traktorvontatású árokásógéppel ássák ki. A négyféle burkolat viszonylagos költsége a következő : tömörített föld : 1,00 ; permetezett aszfalt : 1,58 ; előregyártott aszfalt-szőnyeg : 1,83 ; 8 cm vastag kavicsbeton : 3,75. Kovács Zoltán HETONVIZSGÄLATOK ULTRAHANGGAL 1 (520.179 : 666.982 Az ultrahangot betonvizsgálatokra 1937 óta alkalmazzák. Iíltérőleg egyéb anyagok (fémek, gumi, porcelán) ultrahangvizsgálatától, ahol főleg belső, rejtett hibákat (minőségi egyenlőtlenséget, repedéseket) keresnek, betonok ultrahangvizsgálatánál elsősorban a beton rugalmassági moduíuszának, nyomószilárdságának meghatározása a cél. Különösen nagyjelentőségű ez a kérdés akkor, amikor kész építmények betonját akarjuk roncsolás nélkül vizsgálni. Természetesen a beton repedései is kimutathatók ultrahang segítségével. Ma már eredményeket értek el a beton szilárdulási folyamatának figyelemmel tartásával kapcsolatban is. A dinamikus rugalmassági inodulusz meghatározása Adott beton rugalmassági modulusza a normálfeszültségek függvénye. A feszültségek növekedésekor a rugalmassági modulusz csökken. A feszültségnélküli állapothoz tartozó rugalmassági moduluszt L' Hermite dinamikus rugalmassági modulusznak nevezi (Ed), ez határozható meg ultrahangvizsgálattal (1. ábra). Az ultrahang az anyagban longitudinális, tranzverzális és felületi hullámokat kelt. Az elhajlított hullámokat betonvizsgálatoknál figyelmen kívül lehet hagyni. A dinamikus rugalmassági modulusz meghatározása sebességméréssel vagy a rezonancia esetében fellépő rezgésszám alapján végezhető. Sebességmérésnél az ultrahangimpulzus két pont közötti áthaladási idejét mérik. A dinamikus rugalmassági modulusznak valamely mért hangsebességből való kiszámítására az alábbi képletek szolgálnak: Longitudinális hullámok esetében : oszlopoknál és hasáboknál: Ей — vj о (1) lemezeknél: Ea = vf q (\ " 2) (2) (1 „) (1 _ 2 v) nagytömegű testeknél : Ed — vr о — (3) 1 (l-v) Tranzverzális hullámok esetében: Ed = vj g (1 +i») 2 (4) О (1 +») 3 2 Felületi hullámok esetében : Ed = v~, о - (5) ' (0,37 + 1,12 v) 2 ahol vi a longitudinális hullámok sebessége, vt a tranzverzális hullámok sebessége, Vj a felületi hullámok sebessége, v a harántnyúlási tényező (a Poisson-féle szám rebetonfajsúlv ciprokja) és Q = Elszennyeződés A longitudinális hullámok haladnak a leggyorsabban (sebességük függ a vizsgált test geometriájától), ezeket követik a tranzverzális hullámok, végül a felületi hullámok. 1 K. Wesche : Möglichkeiten für die Anwendung von Ultraschall bei der Betonprüfung. Uie Валtechnik, 1955. évi 5. szám, 151 — 155. oldal, 5 ábrával és :í fényképpel.