Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - V. Dévény István: Becker Ádám, 1874-1956

Dévény I.: Becker Ádám emlékezete A Vág szabályozásánál elsők között alkalmazta hazánkban a dróthálós kö­hengereket, majd bevezette a műkő gyártását. Újításait később széles körben át­vették : a műkövet kavicshordalékú folyóinkon jelenleg is általánosan alkalmazzák. 1919-től kezdve, mint a Gyulai Folyammérnöki Hivatal főnöke, ismerkedik meg azzal a kérdéskomplexummal, amelynek több, mint két évtizeden keresztül tartó sikeres megoldása egyik legeredményesebb életművének tekinthető. Az 1919. évben megvont új országhatárok a Körös völgyében működő ármentesítő társulatok ármentesítési és belvízrendezési rendszereit jelentős mértékben meg­bolygatták. A magyar területen maradt társulati részek ár- és belvízvédelmi biztonsága nagymértékben függésbe került a román társulati részek kezelésétől és az ott maradt művek fenntartásától. Az egységes irányítás és kezelés hiánya fel­tétlenül hozzájárult a Fehér- és Fekete-Körös deltájának, továbbá a Sebes-Körös alsó balpartjának (közte Vésztő községnek) 1925. évi decemberi árvizi katasztró­fájához és a későbbi években is állandó veszélyeztetettségéhez. Becker 1927-től kezdve a magyar-román állandó vízügyi bizottság tagjaként tervezeteket dolgozott ki az együttműködésre, és az egyoldalú védekezési rendszerekkel és elgondolások­kal szemben mindkél érdekelt felel egyaránt kielégítő megoldásokat javasolt és szorgal­mazott. Fáradhatatlan munkásságának eredményeképpen számos vitás kérdésben sikerült megoldást találnia. Munkássága a román határszéli vízi problémák megoldásában nem szorít­kozott a Körösök vidékére. Az egész magyar—román haláron felmerült, megoldott vagy megoldásra váró feladatokat, a véghezvitt vagy javasolt megoldásokat tanulmányban is kifejtette, amely „A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai" címmel a Vízügyi Közlemények 1932. évi 2. számában jeleni meg. Tanulmányának soraiból egyúttal kiviláglik Becker Ádám egyénisége is. Minden kérdést a legnagyobb érdeklődéssel kezel, szívügyének tekinti a legegy­szerűbb problémát is. IIa törhetetlen magyarsága ki-kicsendül is a soroktól, tárgyilagos ítélőképessége sosem hagyja cserben, mindig a legszakszerűbb, mindkét félre a legmegfelelőbb megoldást keresi. Mint embert, Becker Ádámot az egyenes jellem, a puritán felfogás, a tárgyi­lagos ítélet és a határozott cselekvőerő jellemzik. Megalkuvás nélküli egyénisége kiváltképpen erős magyarságában domborodik ki, és büszkén írja, és írhatta is, visszaemlékezéseiben : ,,mindenkor hazám és népem érdekeit tartoltam szem elölt". Kossuth Lajosnak fiatal korától kezdve fanatikus rajongója, és a függetlenségi eszme és gondolat nemcsak politikai meggyőződésére, hanem egész egyéniségére rányomta bélyegét. Gerinces, határozott állásfoglalása, alapos műszaki képzett­séggel alátámasztott érvelése révén véleménye mind a nemzetközi, mind az itthoni tárgyalásokon mindig a legnagyobb súllyal esett latba, és rendszerint irányt mutatott a tárgyalások menetének. Amikor mint hajdani munkatársa elbúcsúzom Tőle, azt kérem fiatalabb kartársaimtól : tanulják meg Becker Ádám életpályájából, hogy állítson az élet bennünket bármely feladat elé, a végső eredmény elérése iránti szilárd meggyőződés és kitartó munka keresztülsegít a legsúlyosabb nehézségeken is. Dévény István

Next

/
Thumbnails
Contents