Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - IV. Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból

224 Szesztay Károly A belvíz megjelenésének előrejelzése A talaj víztartalmának mutatószámát állandóan figyelemmel kísérve, lehetőség nyílik a belvizek megjelenésének tájékoztatásszerű előrejelzésére. Ez a mutatószám — amint az előzőekben részletesen tárgyaltuk — a felszíni talajréteg telítettségi állapotát fejezi ki. Ha a mutatószám értéke kicsi, a talaj víznyelőképessége nagy, vagyis még jelentékeny esőzés (vagy hólé) Sem okozhat számottevő lefolyást. Ha viszont a víztartalom mutatószáma közeledik a talaj telítettségét jelző küszöbértékhez, viszonylag kisebb esőzések is jelentékeny belvizet okozhatnak. A 2. ábra szerint feldolgozott 22 belvízhullám közül 11 esetben sikerült megállapítani a talajnedvesség mutatószámának küszöbértékét. (A lefolyt belvízmennyiség számbavételére csak meglehetősen hiányos feljegyzések álltak rendelkezésre, ezért a belvíz megjelenésének időpontját néhány esetben nem lehetett kellő bizonyossággal megállapitani.) Fig. 3. Yearly variation of the antecedent precipitation A II. táblázat 7. rovaindex at beginning of the runoff periods tában összefoglalt küszöbértékek hónapok szerinti szétválasztása a 3. ábrán bemutatott összefüggéshez vezetett. A görbe baloldali ágát a feldolgozott adatok elég határozottan kijelölik, a három adat alapján berajzolt jobboldali ágat csak tájékoztató közelítésként fogadhatjuk el. A táblázat 8. rovatában megadtuk a belvíz megjelenésekor észlelt talajvízállást is. A 3. ábra szerkesztésekor a küszöbértéket először a hónapok és a talajvízállás közös függvényeként, háromváltozós kapcsolat szerint kerestük. A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy a peresi öblözet esetében a talajvízállásnak nincs számottevő hatása a talajnedvesség küszöbértékének alakulására. A 3. ábra szerinti előrejelzésre, a 4. ábrához kapcsolódva, az 1941. év adataival mutatunk be példát. Az ebben az évben lefolyt belvízmennyiségről folyamatos és hiánytalan feljegyzéseink vannak, így a talajnedvesség mutatószámának tényleges értéke a küszöbértékkel esetenként összeliEscnlítható. Az ábra felső részén a vízterhelés naponkénti adatait tüntettük fel. A megelőző 60 nap vízterhelési adatainak súlyozott összegezésével, az I. táblázat szerint, bármely napra számíthatjuk a talajnedvesség mutatószámának értékét. Az így számított adatokat az ábra középső részén folytonos vonallal kötöttük össze. Ugyanott a 3. ábra adataival megrajzoltuk a mutatószám küszöbértékének vonalát is (szaggatott vonal). A rendkívül csapadékos 1941. évben a talaj víztartalmának mutatószáma úgyszólván egész éven át a küszöbérték körül ingadozott, csak június végétől augusztus végéig marad tartósan a küszöbérték alatt. 3. ábra. A talaj nedvességi mutatószám küszöbértékének változása az éven belül