Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - IV. Szesztay Károly: Belvízmennyiségek meghatározása és előrejelzése csapadékból

Belvizek számítása csapadékból 219 A talaj víztartalmának mutatószámáról, melyet a megelőző 60 nap eső- és hóié-adatainak súlyozott összegezésével számítottunk, a továbbiakban még rész­letesen lesz szó. A 2. ábra alsó részén látjuk a talajvízállás és a lefolyó belvízmennyiség idő­beli alakulását. A talajvíz felszínének a terepszinttől számított mélységet két kút (Túrkeve 320 és Mezőtúr 351) háromnaponkénti észleléseiből számítottuk. Az így kapott számérték természetesen nem jelentheti a talajvíztükör átlagos terepszint alatti mélységét, csak viszonylagos összehasonlításokra alkalmas. A talaj víztartalmának mutatószáma A naponkénti vízterhelés (eső -f- hólé) ismeretében számíthatjuk a további vizsgálatok legfontosabb alapadatát, a talaj víztartalmának mutatószámát. Ez a mutató­szám a felszíni talajréteg nedvességi állapotát jellemzi. Természetesen igen jó volna, lia a lefolyási viszonyoknak ezt a legfontosabb elemét közvetlen észlelések­ből ismernők. Kellően pontos, és kellő számú talaj nedvességmérési adat viszont legfeljebb kis kiterjedésű kísérleti területekről szerezhető be. A talaj vízzel való telítettségének számszerű jellemzésére ezért világszerte a megelőző időszak eső­és bólé-adatai bizonyultak legmegfelelőbbnek. Nyilvánvaló, hogy a vizsgált időpont előtt néhány héttel vagy hónappal hullott eső a talaj pillanatnyi nedvességi állapotát sokkal kevésbé befolyásolja, mint a közvetlenül megelőző napok vízterhelése. A megelőző időszak eső- és hóié­adatait tehát súlyozottan kell összegezni és a súlyozási arányszám a vizsgált időponttól távolodva egyre csökken. A legmegfelelőbb súlyozási arányszámok évszakonként és területenként (talajfajtánként) változnak. A talajba jutó nedvesség a meleg nyári hónapokban sokkal gyorsabban elpárolog, mint téli időszakban, amikor a hótakaró és a talaj­fagy hatására a párolgás néha gyakorlatilag teljesen megszűnik. A növényzet hatása a talajból elpárolgó vízmennyiségre is hónapról hónapra változó tényező a megelőző időszak esőzési adatainak és a pillanatnyi talajnedvességnek a kapcso­latában. Ismeretes, hogy a talajpárolgás nagymértékben függ a talaj szerkezetétől és a talajművelési viszonyoktól is |17 |. A fentiekből megállapítható, hogy a talajnedvesség mutatószámának számí­tására tulajdonképpen hónaponként és területenként más és más súlyozási rend­szert kellene megállapítani. A súlyozási arányszámok kiválasztásához a talaj­nedvességmérési adatok és a megelőző vízterhelési adatok esetenkénti, részletes összehasonlítása volna szükséges. Ilyen összehasonlításokra — talajnedvesség­észlelések hiányában. — legfeljebb kivételes esetekben gondolhatunk. A mérnöki gyakorlat a talajnedvesség mutatószámának számításában közelítő megoldásokra támaszkodik. A párolgási viszonyoknak évszakok szerinti változását — ami a fel­színi lefolyási hányadot a talaj nedvességi állapotától függetlenül is számottevően befolyásolja — általában nem a talajnedvesség mutatószámának számításában, hanem a grafikus korrelációvizsgálat egyik további lépésében, külön segédváltozó­ként veszik figyelembe [9]. A fentiekből következik az is, hogy a talajnedvesség mutatószámának szá­mítási képletét (a súlyozási arányászámokat) a vizsgálandó terület helyi adottságai 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents